Itt-ott, 1969. november - 1970. szeptember (3. évfolyam, 1-10. szám)

1970-02-01 / 3. szám

Cleveland, se New York, se Chicago, se Toronto nem rendelke­zik rendszeres, állandó magyar iskolával. Az iskolák mind ott. lettek' alapitva, ahol égyházi lehetőség volt erre. Ez függővé tette iskoláinkat az egyházaktól. S igy például a buffaloi magyar iskola is megszűnt, amikor az egyház-- nem a magyarság— úgy Ítélte, hogy erre már nincs szükség vagy tá­mogatás. Helyette koreai árvák kaptak otthont egy magyar pénzzel és izzadtsággal létesített intézmény falai között, hasonló, bár sikeresebb, példa Burg-Kastl. Az utóbbi közép­iskolánk csak azért létezik, mert ezt a Nyugatnémet kormány támogatja. Fgy ez is egy függvény-iskola. Azon kell iparkodnunk, hogy iskoláinkat közvetlenné tegyük. A ''magyarság mindennapi életébe kell belekavarnunk őket-- és létezésüket meg kell szabadítanunk az egyháztól-függéstől. Csak igy lehetnek igazán életképes és igazán magyar intézmé­nyekké. Bár az isko'la-alapitás terén nem vagyok még valami járatos Clévelandban, előzetesen én egy ilyen iskola-alapítás lehető­ségeit csakis úgy látom, ha előre kiépítettünk erre megfelelő politikai támogatást. Miután ez megvan, több lehetőség a­­jánlkozna. Valószinü, hogy kezdetben az lenne a legcélszerűbb, . ha egy városi iskola keretein belül állítanánk fel magyar nyelv-, irodalom- és történelem-oktatást. Egy ilyen progra­mod, már most is könnyű szerrel életben tudnánk tartani. Meg vaft hozzá a nyersanyagunk: több képesített tanárunk és ta­nárnőnk, és egy olyan város, amelyben vannak erős magyar la­kosságú iskolai körzetek. Magában Lakewood külvárosban is hasonló lehetőség mutatkozik. De magyar 'iskoláink megvalósitását teljesen megoldani csak akkor tudjuk, ha egyházaink szintén felszámolják emigráns jellegüket. Jelenleg határozottan a legbetokosodottabb emig­ráns intézményeink. Lehetne felekezetileg két csoportra osz­tani őket, de erre . úgy 'érzem, nincs-szükség: a bukások és az emigráns jelleg úgy a katolikus mint a protestáns egyházak­ban egyaránt kimutathatóak.' Egy pár példa: 1. Chicagóban, New Yorkban, Clevelandban a magyar templomok egymás után tűnnek el. Mindannyian tudunk ilyenekről. Az.általános kép a következő: a’ nagy magyar egyházak, amelyek magyar pénzen és magyar verítékkel lettek megalapítva, még hatvan évvel ez­előtt, most már más népcsoportok lelki szükségleteit szolgál­ják. Chicagóban négy ilyen magyar katolikus templom volt, most már csak egy van— a többi hármat elnyelte a Southside fekete lakossága. Vagyis, a magyar vagyont nem lehetett ki­költöztetni a hivekkel együtt, mert az egyházat nem a magyar megmaradás érdekli, hanem a hivek száma, akár magyarok, akár feketék?! 2. Az elmúlt nyáron találkoztam egy Cisztercita atyával. X atya azt mesélte, hogy rendjével együtt, csopor­tosan hagyta el Magyarországot. Amint Amerikába értek, mind­járt utána néztek, hol tudnának elhelyezkedni mint tanári rend. Ez a kutatás elvezette őket az ország minden zugába, New Yorkba,^Wisconsinba, Californiába és ki tudja még melyik államba. Végre, tiz évi kutatás után, a dallasi (Texas) püs­pök adott nekik lehetőséget arra, b: gy alapítsanak egy közép­iskolát. Ez sikerült is nekik, még a hatvanas évek elején. Az iskola' kb. 250-300 dijákkal működik. Egy-két civil tanár 8

Next

/
Thumbnails
Contents