Itt-ott, 1969. november - 1970. szeptember (3. évfolyam, 1-10. szám)
1970-05-01 / 6-7. szám
bői a konzervatívnak nevezhető körből nőtt ki azzá, ami lett. Magától értetődik, hogy a fiatalok, akiknek nem lehettek otthoni magyar élményeik, nehezen értik meg ezt a statikus magyarságot—de bármilyen különösen hangzik is, mégiscsak innen indult ki az ő dinamikus magyarságuk., Az emigráns magyaroknak büszkéknek kellene lenni arra* hogy egy ITT-OTT született, melynek ideál jai vannak és nem^Marx, Lenin vagy Mao felé sóvárognak, teóriákból született ideálok után áhitozva, mint azt Amerika és Európa nagyvárosainak uccáin látja az ember. Viszont a fiataloknak elnézőknek kelle ne lenniök ezek iránt a régi magyarok iránt, akik fölött eljár'az idő—de bizonyos, hogy a maguk módja szerint eleget tettek a maguk magyar hivatásának azzal, hogy ők, a fiatalok, olyanok lettek, amilyenek. Mikor ezekre rámutatok, nem "haza beszélek," engem ez nem érint személy szerint, hiszen, amikor mi elhagytuk Magyarországot, mindkét fiam már betöltötte 20. életévét és a maguk lábán álltak. Helyeslem az ITT-OTT radikális irányát, legfeljebb akkor szólnék, vagy szólok hozzá, amikor úgy érzem, hogy túl lő a célon. Viszont ilyenkor is tiszteletben tartom az ellenvéleményt. Ha nekem valami aggályom, vagy mondjuk kifogásom van, az az az éles hang, ami megnyilatkozik a keresztény, főleg a katolikus egyházakkal és papjaival szemben. A papokkal kapcsolatban csak azért mondom ezt, mert az ITT-OTT- ot Európában is olvassák. Márpedig úgy látom, hogy óriási különbség lehet az USA-ban (Kanadában?) és az Európában élő magyar papság magatartása között. Vádjaitokból úgy látom, vagyis azt kell látnom, hogy az északamerikai magyar katolikus papság nagy része nem magyar szellemben dolgozik,a magyar protestáns papság viszont a szabadkőműves és liberális irányba tolódik el, ugyancsak a magyarság rovására. Ez azonban speciálisan tengerentúli (USA) helyzet. Ezzel szemben Európában úgy a katolikus mint a protestáns papság ^túlnyomó többsége kifejezetten magyar munkát végez. A többi világrész helyzetét nem ismerem, azonban tény, hogy itt úgy a protestáns, mint a katolikus papok, lelkészek a magyarokért vannak. A kát. papokat Róma fizeti. Itt van magyar mise. Az egyházközségek, ahol vannak, kizárólag a magyarságot szolgálják. Itt a templomokban "csek-gyüjtés" nincsen. Az egy évi "hozzájárulás" néhány márka--például nálunk. Ez is közcélra megy. Mindezt azért emlitem, mert bizonyára van európai olvasótok, aki nem érti és nem is értheti, hogy mi bajotok van a papokkal—magyar vonatkozásban. Jó lenne egyszer egy összehasonlitást tenni! Ami az egyházat, sőt magát a vallást illeti, két szempontot ajánlok figyelembevételre: 1. Felekezeti szempont: úgy tudom, hogy szerkesztőségetek többségben protestáns. Igaz, hogy az ITT-OTT időnként a protestáns papokkal szemben is birál, de a vallást nem érinti. Ez gyanúsításra és támadásra, illetve egyoldalú birálatra adhat alkalmat: nevezetesen, hegy lapotok kifejezetten katolikus ellenes. Felekezeti alapon. Én nem igy látom, de igy láthatja más. 2. A vallás és az ezzel kapcsolatos hit annak, aki nem közömbös, a legbensőbb ügye. Annak birálása, sokszor a lényeg ismerete nélküli, felületen mozgó kritikája, gyakran igen érzékenyen érinti az embert. Annál is inkább a magyarokat, mert hiszen Magyarországon mást sem hallanak, vagy olvasnak ma, mint a vallás, 3É