Itt-ott, 1969. november - 1970. szeptember (3. évfolyam, 1-10. szám)
1970-05-01 / 6-7. szám
dyaStudia Sumiro-Hungarica sorozat jelenlegi szerkesztője, korábban társszerkesztője, készülő könyvében a sorozat 3. és további köteteiben sikerrel avagy sikertelenül, de szembe fog szállni tudományos érvek felsorakoztatásával a fenti'negativ álláspontokkal. A könyvek az első két kötet folytatásaként a Gilgamesh Puplishing Co. kiadásában fognak megjelenni New Yorkban és a Galgóczy és Somogyi könyvekhez hasonlóan a világ legtöbb magyar könyvkereskedésében beszerezhetők lesznek. Bár ezek a kötetek már 1969 eleje óta munkában vannak, elkészültük még tekintélyes időt fog igénybe venni. S befejezésül néhány jó hir. Csinos kiállításban megjelent a magyar kuvasz neveléséről szóló angol nyelvű könyv, amelyben Dr. Pálfalvy eredményeire támaszkodva a kuvasz eredetét a mezopotámiai sumir időkig viszik vissza. Szerzői? Dana I. Alvi és Leslie Benis, cime How to Raise and Train a Kuvasz.—Hasonló felfogásban tárgyalja a magyar pásztorkutyák eredetét Dr. Edna Mohr németnyelvű könyve, Ungarische Hirtenhunde. Dr. Pálfalvy a magyar pásztorkutyák őstörténetére vonatkozó kutatásait legutóbb egy lengyel cikkben láttam ismertetni, s úgy hirlik, hogy egy nagyobb orosz nyelvű tanulmány is napvilágot látott ezeknek a kutyáknak a sumir ősidőkig visszanyúló történetéről. Ezzel az elmúlt év sumir világ-körképe befejezéséhez ért, és itt megköszönöm mindazon amerikai és magyarországi barátaim segítségét, akik ezeknek az érdekes hireknek a jórészéhez hozzásegítettek . Dr. Érdy Miklós New York, 1970 március. VÉGEZZÜNK ALAPOS MUNKÁT! HOZZÁSZÓLÁS AZ ITT-OTTBAN MEGJELENŐ ŐSTÖRTÉNETI CIKKEKHEZ Kedves ITT-OTT! Már több Ízben olvastam olyan vélemény-nyilvánitásokat és hozzászólásokat a "Sumirológia" cim alatt megjelent egyes ITT-OTT kiadványban, amelyek vagy kétlik vagy vakon hiszik a jelen idők egyik legnagyobb történelmi, nyelvészeti és antropológiai, kontroverziális témáját, a sumir-magyar rokonságot. Akik közülünk nyelvészettel, antropológiával és társadalomtudománnyal foglalkoznak, kötelességüknek kell, hogy tartsák e téma közelebbről való megismerését és a többi magyarok felvilágosítását. Természetesen a felvilágosítás alatt nem azt értem, hogy a tények helyett, avagy azokkal egyetemben, a saját véleményünk, aggályaink is belekeveredjenek és—a legtöbb esetben—eltorzítsák a képet. A tényeket viszont nem lehet megszerezni és magunkévá tenni, ha csak korlátolt mennyiségű anyag áll a rendelkezésünkre. Egy szakértő el sem kezd tudományos dolgozatokat (még kevésbé véleményeket) Írni egy bizonyos adag megszerezhető tény és adat nélkül . Mondhatnánk, tehát, hogy egy laikusnak vagy amatőr tudósnak teljesen indokolatlan alaptalan kijelentéseket tenni. Tehát ezek szerint, akik a múltban az ITT-OTTban a sumir-magyar kérdés témájával foglalkoztak, egyáltalán nem álltak a helyzet magaslatán, sem úgy mint szakértők, sem úgy mint jól felvilágosult 22
