Itt-ott, 1969. november - 1970. szeptember (3. évfolyam, 1-10. szám)

1970-05-01 / 6-7. szám

amatőrök. Ez nem szemrehányás, hanem figyelmeztetés. Figyelmeztetés, hogy milyen hibák és sérelmek érhetik nekünk, magyaroknak egy igen fontos szivügyét, ha felelőtlen kijelentéseket teszünk a világ előtt tények és alapok nélkül. A magyar őstörténet egy komoly, komplikált és tudományos tárgy; túl komoly és fontos ahhoz, hogy nem-kvalifikált egyének könnyelmű kritikákkal rontsák vagy komolytalanná tegyék ezt a témát.

Aki a társadalmi fejlődés elméletében jártas, könnyen észreveheti, hogy a sumir-magyar rokonság kérdése nem vak hitet vagy konok ellenállást, hanem elszánt és tárgyilagos kutatómunkát igényel. Aki elolvas egypár magyarországi tudományos, vagy a közélettel foglalkozó folyóiratot, meggyőződhet arról,^ hogy az ilyenfajta kutatásokra még az otthoni agymosott nyelvészeink, történészeink is felhivják a közönség és a kollégáik figyelmét és némelyek máris kezdenek ebben az irányban kutatni (lásd pl. László Gyula: Hunor és Magyar nyomában, Gondolat, BP. 1967» Magyar Történelmi Szemle 1. evf. 2. szám, Andrássy Kurta János: "Ókori eredetű magyar emlékek."). És ha a történészek és nyelvészek sokszor politikai, gazdasági vagy csak etnocentrikus okokból hosszú ideig kifogásolták a sumir-magyar rokonság kérdését és annak teóriáit, a laikusnak annál nagyobb a kötelessége az e témával kapcsolatos anyagokat áttanulmányozni és a szakértők közötti vitákat élénk figyelemmel kisérni (különösképpen, ha komoly hozzászólásokat óhajt Írni egy folyóirat részére). Bevallom, erre nagyon kevés esély van. Sokszor még az illetékesek sem képesek hozzájutni az összes anyaghoz. Ez áll fenn a hazai kutatóinknál is, akik a legtöbb esetben képtelenek beszerezni a külföldön élő magyar történészek müveit (lásd Andrássy Kurta cikkét a fentemlitett magyar folyóiratban, a 63. oldalon).

Az ITT-OTTban megjelent, őstörténettel foglalkozó cikkek általában alaptalan vélemény-nyilvánitások, tényeket sehol sem tartalmazván, és ezért nem szabadott volna a "Sumirológia" cimü rovatban megjelenniük. Effajta dezignálás félrevezethet olyan olvasókat, akik még sokkal kevesebbet tudnak a témáról. Ha ilyen témákról óhajtunk vitázni, tartozunk annyival az olvasó-közönségnek, hogy véleményünket alátámasszuk logikus és érvényes tényekkel. Ezek hiján a téma komolytalannak tűnik, kivetkeztetve minden tudományos mivoltából.

Javaslom tehát, hogy két rovatot vezessünk egy helyett. Szánjuk az egyiket az érzelmekre helyezett vélemények nyilvánítására. A másik tartalmazzon olyan anyagot, amely vita^formájában (egyéni véleménnyel vagy anélkül), forrásmunkákkal ellátva, tényeket tartalmaz .

Bár az ITT-OTTnak nem az a célja, hogy havonta tudományos fórumot vezessen le, mégis javaslom, hogy a magyar őstörténelemmel foglalkozó cikkeket, a téma fontosságánál fogva szigorúan ebbe a két rovatba kategorizálja.

Tisztában vagyok azzal is, hogy milyen nehéz a forrásmunkákhoz hozzájutni, különösen azok számára, akik az antropológia és a nyelvészet szakain kívül állnak. Gondoltam, e^y bibliográfia hasznos lesz, különösen azoknak, akiket az ilyen téma érdekel, és tudnak időt fordítani a tanulmányozására. Azok viszont, akik kétkednek szintén hasznát vehetik az anyagnak, bár kétlem, hogy

23