Itt-ott, 1969. november - 1970. szeptember (3. évfolyam, 1-10. szám)

1970-05-01 / 6-7. szám

az előadóval, aki néhány hete tért csak vissza egy magyarországi régészeti útjáról. Egyik kérdésemre válaszolva legnagyobb meglepetésemre a sumirt altáji népnek tartotta és összekapcsolta nyelvészetileg a magyarral. További kérdésemre emlitette, hogy a Columbia Egyetem világhirü professzornő je, Edit Porada, szintén azon a véleményen van, hogy a sumir az altáji, ill. ural-altáji népek családjába tartozik. Alig akartunk hinni a fülünknek ezen kijelentések hallatára, hisz ilyet hivatásos tudóstól manapság nem lehet hallani. A két emlitett tudós mindenesetre nem nyelvész hanem régész és művészettörténész, akiknek a régészeti anyag szilárdabb alapot szolgáltat véleményükhöz.

"On the Origin of the Sexagesimal System" (A hatvanas számrendszer eredetéről)cimmel egy érdekes tanulmányt találunk K. Laki szerzőtől a Journal of the Washington Academy of Sciences (vol. 59» 1969» 24-29) lapjain. Osszehasonlitva Torma Zsófia tordosi leleteit és Vlassa tatárlaki leleteit (1880 és 1961), rajtuk bemutatja a 6-os számrendszer megtalálható nyomait, ami a sumiroknál is megvan. Az ujkőkori tordosi népcsoportot észak Ukrajna finnugor népeivel azonosnak veszi és azt a lehetőséget vetiti félj hogy a sumirok valahonnan ezen népek közül, európai területről a Kaukázuson keresztül érkeztek a Tigris és Eufrátesz vidékére.—Ez a felfogás nem egyezik azokkal a levezetésekkel amelyek a sumirok eredeti tartózkodási helyét az Arái tó—Turáni Alföld vidékére, Középázsiába teszik. Az a tény, hogy a régészeti nyomok mindkét vidéken megjelennek kielégítő magyarázatra vár. Emellett tudnunk kell, hogy az újabb Eridu-i ásatások (Joan Oates cikke az Iraq i960 évf. 32-50 old. ésT. Jones könyvében, lásd alább) a sumirok jelenlétét mutatjáka Folyamköz déli részén nemcsak K.e. 3200 körül, hanem már K.e. 4000 előtt, ez pedig megelőzi a Tordos— Tatárlak-i leletek korát.

Érdekes kérdés az, hogy a világmagyarság körében megjelenő őstörténeti munkákból mennyi ér el Magyarországra. Egy biztos adatunk van. A Sumiro-Hungarica sorozatból (Galgóczy és Somogyi megjelent munkái) az első évben 60 kötet útját lehetett Magyarországba követni, részben egyénekhez, részben a legfontosabb könyvtárakba .

S. N. Kramer legújabb könyvében, a Cradle of Civilization (A civilizáció bölcsője, Time Inc., N.Y. 19^7) sokat foglalkozik a sumirokkal és Mezopotámiával, de legnagyobb megdöbbenésemre igyekszik elvitatni a sumiroktól a Folyamköz-i kulturális elsőbbséget és őket minden áron meg akarja előztetni egy ó-arab szemita néppel úgy, hogy a legkorábbi sumir régészeti leleteket az Ubaid kultúra maradványait a sumiroktól el akarja vitatni a másikak javára.

A legújabb sumir témájú könyv, amely 1969 novemberében jelent meg, a The Sumerian Problem Prof. Tom B. Jones-tól (Univ. of Minnesota). Sajnos nem sok örömünk lehet benne. Abszolút negativ, de annyira, hogy az már tanulságos. Kramer könyvéhez hasonlóan szintén a sumirok elsőbbségének elvitatásán fáradozik. De utalásaiban szerencsére érinti azoknak a tudósoknak a munkáit (Frankfort, Lloyd) is, akik ezt a véleményt nem osztják. ^S a legeslegújabb Eridu-i ásatások ez utóbbiaknak adnak igazat és cáfolják Kramer és Jones kiforgató magyarázatait (lásd Oates, Iraq , i960). Dr. Ér-21