Itt-ott, 1969. november - 1970. szeptember (3. évfolyam, 1-10. szám)
1970-05-01 / 6-7. szám
értelemmel. Összefoglalva úgy véli, hogy "tulipán szavunk és motivumunk ősi eredetű és kultikus tartalmú szimbólumra utal, ami a hajdani nap, illetve tüzkultusz emlékét őrzi." ANDRÁSSY KURTA másik cikke "Ókori eredetű magyar emlékek"^címen a Szombathelyen megjelenő Életűnk nevű folyóirat 1969 1* számának 53-66 oldalán található. Ebben az esztergomi kápolna freskóin a rozettát és négy ékre emlékeztető jelet viselő oroszlán szimbólumok eredetét kutatja. Kitűnő és sok részletre kiterjedő elemzés során rokon népeken keresztül (Bulgária, Chorezm) a Folyamköz-i sumirokig követi a szimbólumok útját, más magyar oroszlán ábrázolásokat is elemezve. Az esztergomi oroszlános falfestmények A rozettát és négy vágást viselő esztergomi oroszlános szimbólumoknak a magyar őstörténet szempontjából meglevő felmérhetetlen fontosságára és vissza a sumir időkig való kapcsolatára ORBÁN ÁRPÁD (Budapest) mutatott rá először 19^2-ben Csíkszeredán kiadott 5É oldalas munkájában, melynek cime Nimrud Király Népe} a Magyarok Őstörténete. Az 1965 nyarán megindult e témát érintő levelezésünk következményeként, Orbán nyomdokain elindulva, jelen cikk Írója Dr. ERDY MIKLÓS (New York) egy impozáns 18 időrendi lépcsőből álló, a fenti jeleket viselő oroszlános sorozatot gyűjtött össze az Árpádkor és K. e. 3000 körüli korasumir kor között, számos rokonnép hasonló díszítő elemeit magába foglalva. Ez a később más motívumokkal is bővülő gyűjtemény 1965 és 1968 között 7 magyar őstörténeti előadás keretében lett tárgyalva és vetítve Philadelphiában, New Brunswickban és New Yorkban. Egy 1965 végén megjelent tanulmányban BADINY JÓS FERENC (Buenos Aires) "A megtalált magyar őstörténelem" címmel, az először Orbán által tárgyalt oroszlán szimbólumainak csillagászati magyarázatával próbálkozott. Ezt a tanulmányát részben belefoglalta 1967-ben a 27. Nemzetközi Orientalista Kongresszuson (Ann Arbor, USA) tartott bővebb előadásába "Altaic People's Theocracy" cim alatt. Az előadás egy l6 oldalas illusztrált füzet formájában megjelent Buenos Airesben. Végül is ANDRÁSSY KURTA JÁNOS (Budapest) az Életűnk 1969 elején megjelent cikke mellett ismerjük Dr. NOVOTNY ELEMÉR (Budapest) kéziratos dolgozatát, amelynek eredményeire Andrássy Kurta cikke is többizben hivatkozik s amelynek tárgya "az oroszlános freskók szimbólumainak rejtélye." Mind Gerevich Tibor, mind László Gyula Írtak az esztergomi 0- roszlános falfestményekről még 1938-ban (G.: Magyarország románkori emlékei és L.: Szent István Emlékkönyv 3» köt.), azonban azok jelentőségére magyar őstörténeti szempontból nem mutattak rá. Itt fe'l szeretném hívni minden oroszlános szimbólumot kutató figyelmét arra, hogy a magyar őstörténettel foglalkozó irodalomban két különböző oroszlános rajz van forgalomban. A helyes rajz külső, oroszlán-körüli frízén 19 tulipán van, a tomporon 'levő virágrozetta szirmainak száma 8 és az állat oldalán található négy jel stilizált hármas ivelésü virágszirom (palmetta). Ezzel szemben a helytelen ábrázoláson 20 tulipán, 10 rozetta szirom és négy 17
