Itt-ott, 1969. november - 1970. szeptember (3. évfolyam, 1-10. szám)
1970-05-01 / 6-7. szám
háromszög található. Ez igen fontos s nem elhanyagolható különbség azért, mert vannak tanulmányok, amelyek lényege ezekre a részletekre épül és a helytelen rajz használata esetén a konklúziók természetesen nem állják meg a helyüket. Sajnos a legutóbbi időben a hibás rajz ismét megjelent egy közleményben. A helyes forma megtalálható az Életünk cikkében, valamint Gyorffy Gy.: Tanulmányok a magyar állam eredetéről, BP. 1959 40-41 old. közti ábrán; ezenkivül Gerevich Tibor: Magyarország románkori emlékeiben, BP. 1938 220 old. Itt a tulajdonképeni leghelyesebb, két szembenéző állat együttes ábrázolása látható, mindegyik kb. egy méter átmérőjű körben van. Ilyen állatpár összesen 7 volt a királyi kápolna félkörbe futó falán, közrefogva kétoldalról a király falba mélyesztett ülőhelyét. Elhelyezésük a feltárást^tárgyaló Gerevich könyv 96. oldalát követő tervrajzából kivehető. A felfestmények készítésének legvalószinübb ideje III. Béla uralkodásának végére, az 1200 körüli évekre esik. Ezt az elrendezést erősiti meg Gyorffy Gy. id. m. 117. oldalán és Dercsényi Dezső művészettörténész "Az esztergomi várkápolna," Múzeumi Füzetek. Esztergom 1963, cimü munkájában. Szintén utalnak egy ,lehetséges szimbolikus jelentésre, ők a magyar és kun (avar?, É.M.) törzsek, illetve országrészek számát látjáka 2-szer 7-es számban tükröződni, a korabeli Anonymus nyomán. Ez a magyarázat nagyon jónak látszik azzal a megjegyzéssel, hogy_az ismertetett sumir irányú kutatások azt mutat ják, . hogy a gyökerek ezen a szinten túl még sokkal mélyebbre hatolnak. Kisebb magyarországi sumir hirek ^Egy Irákba férjhez ment fiatal magyar grafikus nő sikeréről számol be az 19^9 nov. 29.-i Nők lapja, 14-15. oldalán. Kiadják Irákban három kötetben az ókori Sumir, Babylonia és Assziria kosztümjeit és viseletét. Az első két kötet már megjelent, az illusztrációk Sulyok Gabriella magyar művésznő munkái. A Képes U.iság (BP) 1969 dec. 13.-i számának 18-19 oldalán nagy képes cikk számol be ismét a puliról, annak sumir eredetéről, az amerikai Dr. Pálfalvy puli szakértő munkásságáról és a puli nyugati elterjedéséről, írója Biró András, A Kutya cimü újság szerkesztője. Egyetlen mondatot szeretnék idézni a Búvár 1969 6. számában megjelent cikkből, cime "A puli szinörök'léséről." A mondat: "Kynologiai szaksajtónkban az elmúlt évben kétszer is szerepelt egy pulit ábrázoló sumir szobor, amely fehérnek mutatja azt." Mért fontos ez a mondat?—mert Dr. Ócsak Imre, az Agrártudományi Egyetem Állattenyésztéstani tanszékének a tanára a cikk Írója. Érdekes az, hogy több forrásból az a benyomásom alakult ki, hogy Magyarországon a tenyésztésben fel akarják hozni a fehér szinü pulit, amely szintén egy eredeti genetikai szin, és a fekete .tulajdonképpen csak az^elmult 50 évben vált különösebben elterjedté . Az előbb említett Képes Uiságban is fehér pulit ábrázol a cimkép. Az Elet és Tudomány 1970 évi 3. számában nagy ismertető cikk jelont meg a Maros menti Alsótatárlakon (Erdély) 1961-ben talált három ^sumir jellegű agyagtábláról. A leírás érdekes. Anélkül, hogy mi meg tudnánk magyarázni kielégítően történelmileg, hogy a 18
