Itt-ott, 1969. november - 1970. szeptember (3. évfolyam, 1-10. szám)
1969-11-01 / 1. szám
labdacsokat szednek, vagy megszülik a véletlenül előállított gyermeket:... Erre a felelőtlenségre és szellemi szegénységre állandóan visszatérő magyarázat, hogy mi vagyunk a modernek és a régiek voltak a maradiak, hamisak, Szemforgatók, hogy nem csinálták. Nézzünk szembe egyszer ezzel az állítással. Mi is vol- s tunk fiatalok és élénken emlékszünk arra, ami ezen a téren történt., a mulasztásokra és hibákra is. De pontosan tudjuk, hogy széles hazánkban nem volt 10-éves értelmes gyerek, ' aki elhitte volna, hogy a gyereket a gólya hozza. Nem hisszük, hogy a mostani ifjúság hü. lyébb volna mint a régi,, és a sex-atlaszra várt volna, hogy a gólyamesét elfeljtse. Ez a hivatalos és unalmas felvilágositás lebecsülése a fiatalságnak, nem csodálkoznánk, ha ez ellen a sértés ellen tüntetnének valahol. - ... _ A másik eredménye ennek a hivatalos, vagy hivatalosan támogatott sex-politikának az, hogy a fiataloktól^megpróbálják elrabolni a szerelem minden izgalmát,^szépségét és azt az örömet, amit a tiltott gyümölcs élvezete okoz. A nemi érintkezésből élettani funkció lpsz, ^ha sikerül az atlaszcsinálók, haladók és más világmegváltók terve. De őszintén hisszük, hogy nem sikerül. ^A fiatalok itt sem fogadják el azokat az elveket és előírásokat, amelyeket rendszerint olyan pszihológusok és más haladó szakemberek találtak ki, akik soha életükben nem álltak még egy ablak előtt és fogalmuk sincs arról, milyen izgalom és szépség van abban, ha egy asztal alatt véletlenül összeér két láb. Koravén, korán kihűlt fáradt trottlikat,teremtenek az elkésett és ostoba felvilágosítással, legszebb fiatalkori élményeitől fosztanák még ezt a generációt, ha az komolyan venné a különböző kioktatásokat és nem. fütyülne végeredményben a szakállas, gusztustalan és a szerelem gyönyörű útvesztőjében teljesen járatlan szobatudósokra. Nem is féltjük tőlük' ifjuságunkat, a külföldre szakadt magyar fiatalság nem ad okot semmi ilyen aggodalomra• Ezen megállapítások Után— majdnem teljesen logikátlanul — átvág cikkírónk egy másik tárgyra. "Öröm és megnyugvás," Írja, "az a másik hivatalos intézkedés, amely a német iskolákban kötelezővé teszi legalább egy idegén élő nyelv oktatását. A német kormány számol azzal, hogy'egynyelvű fiatalság már nem tud megfelelően érvényesülni, akkor sem, ha az egy nyelv világnyelv." Majd ekként folytatja: ' •Mennyivel inkább kell nekünk átérezni és a gyakorlatba átvinni ezt az igazságot és mindent elkövetni, hogy fiataljaink minél több nyelvet tanuljanak. Valamire való állást és-, főleg megfelelő előmenetelt ma már csak az a fiatal remélhet, aki több nyelvet jól beszél. Fontos az is, hogy ugyanakkor ne felejtsük el anyanyelvűnket. 12