Itt-ott, 1969. november - 1970. szeptember (3. évfolyam, 1-10. szám)
1969-11-01 / 1. szám
Eat a gyermek minden fáradtság és költség nélkül megtanulja, ha otthon magyarul beszélünk és belevonjuk a gyermeket is a-beszélgétésbe. Ez nem csak nemzeti kötelesség, de jó meggondolás“ is. Az, hogy valaki németül-, franciául,' angolul beszél, ma már szinte természetes és. egyre természetesebb lesz. De ^ha ezen kívül tud. még egy nyelvet, amit kevesen beszélnek, amit esetleg széles körben csak ó tud egyedül, abból meg lehet élni, és •. meg lehet előzni azokat, akik csak a mindenkire-kötelező 'világnyelveket beszélik. Tehát ne a sex-re, hanem a nyelvekre, köztük-a magyarra tanítsuk fiatalságunkat, ezzel_ teszünk olyan szolgálatot, ami nemcsak nekik, de az egész magyarságnak is hasznára .válik, '(kiemelés az . enyém- -. éji) . . ' ... ... ’ Mindehhez a következő, pontokba foglalt megjegyzéseket szeretném hozzáfűzni $ 1. Nem okvetlen rossz az, ha már az óvódásokat "bevezetik a nemi éle't titkaiba--" ha ez megfelelő módon történik. A hagyományos magyar nevelésben úgy a szülők, mint a nevelő intézmények mindeddig egyszerűen és felelőtlenül elkerülték ezt a kérdést,^s ennek sokszor volt (és van) káros következménye. (Jellemző, hogy az iró minden komolyabb meggondolás nélkül, automatice a "jobb oldalon" foglal állást, a "haladókkal," "pszihológusokkal" és egyéb magyartalan egyédekkel ill. közegekkel szemben, s előre meglevő s kimondott ellenszenvére építi1fel az egész további érvelését. Ungarisch, allzu ungarisch . ..) •2, Kötve • hinném, hogy á "modernek" az "emberszülés olyan apróságaira" óhajtanák megtanítani az óvódásokat, amelyekkel ‘"tapasztalt, többszörös anyák sincsenek tisztában..." Ez elvégre elképzelhetetlen volna. De ha mégis van valami'benne,.ügy alighanem a fordítottja állhat fenni vannak" t.'i. még ma is olyan mü• veletlen anyák(s korántsem csak a bajor falvakban'), akik. min.den anyaságuk dacára sincsenek tisztában az emberi élettan olyan alapismereteivel, amilyenek ismeretét minden müveit társadalom -ma már joggal meg kell, hogy követeljen, még ifjabb tagjaitól . is. S ez csakis a régebbi nevelési politikának a rovására Írható: ezek az anyák a nemi-oktatás helyett csak nem-oktatásban részesültek. ■ 3» Nem hinném, hogy akadna olyan német, avagy amerikai ta - nár, aki alnézné, hogy tanitványai "egymással hemperegnek." Magam is voltam amerikai középiskolai tanár, s tudom, hogy az ennél sokkalta ártatlanabb . kihágások! elnézése is könnyen., állás - vesztéssel jár-- jobb esetben. Az ilyen kijelentés ócska propaganda: kerüljük, kéremS -• .,.. -Nőm ‘hisz.em, hogy az ifjak unalmasnak találnák az okos, ésszerű felvilágosítást. Igaz, hogy amugyis tudja mindén tizenéves, hogy a gyereket' nem a gólya hozza. Ellenben ezen. felül bizony még a magyar gyermekek közt is gyakori a tudatlanság, elterjedt az olykor egyenesen perverz tévhit— s ezt megfelelő oktatással meg lehet előzni, gyermekeinkbe zsenge kortól kezdve egészséges gondolkodást oltani. 13
