Itt-ott, 1969. november - 1970. szeptember (3. évfolyam, 1-10. szám)
1970-03-01 / 4. szám
parancs nem elegendő<• Abban a pillanatban tarthatatlanná válik az igy megindokolt t raj son c\1 etre . mihelyt a bevándorló magyar elsajátította a befogadó országának a nyelvét. Egy kimondottan magyar egyház toválbi létjogosultsága csakis a magyarság különleges lelki szükségei szolgálatában keresendő, a bibliai kereteken túl., De ezt. belátni megköveteli azt, hogy teológiai felfogásunkat.alaposan revideáljuk, magyar szempontból:elméiyitsük. Sem . ü Heidelbergi Káté, sem a II. He'lvét .(ül,. Debrecen-i) , sem az Ágostai Hitvallások nem adnak útmutatást erre. Lelkészeink, akik ezeket a problémákat nagyonis átérzik, s akik az ezen .kérdésekkel* való foglalkozást semmiképpen nem kerülhetik el (ha másért nem, azért, mert a magyarság meg fogja ezt követelni tőlük), jól tennék, ha felfrissítenék emlékezetüket arra vonatkozólag, mit tanultak fiatal teológus korukban hivatásuk alapfogalmairól. Emlékezzenek, hogy a- theologia re ve II ata mellett van theologia naturális is, és- hogy a theologia ravelata sem okvetlen csak az Ó- és Újszövetségekre van korlátozva (minden beléjük oltott kálvini ortodoxia dacára), Ehhez még hozzáférnék: amint van theologia generális, van theologia speciális is, amelynek egyik fajtáját szükségszerűen a theologia hungarica alakjában óhajtanánk már megismerni. Ha tetszik: Istennek népünkön, s népünk szellemén keresztül eszközölt kinyilatkozása legyen a magyar egyház alapköve, legelemibb tanítása. Ez a tan.szivéhez szólna minden magyarnak (a katolikusokat beleértve!)5.még annak is, akit a nyelv már nem köt közösségünkhöz. ^Mindez nem jelenti az öröm.izenetnek, Isten Országa hirdetésének a mellőzését. De azt jelenti, hogy kikélrjük belőle saját-és sajátos osztályrészünket, hogy azt népünkre' s ^a magunk magyar lelkére nézve áldásos módon fogjuk fel. És a jelek azt mutatják, hogy ezt maga Isten követeli meg tőlünk: elpusztít, ha nem hallgatjuk meg sugalló szavát, beolvaszt a szuperegyházakba, a sz.upernemzeteknek szürke tömegébe. . "éji SZŰRÖS ÜKAPÁM Szűrös ükapám ősi televény nyomában számos rügy fakadt erőtlen hajtások--gyenge ágacskák szilaj tölggyé nőttek az Isten éltető, fényesen tűző szent Napja alatt. 9