Itt-Ott, 1968. október - 1969. szeptember (2. évfolyam, 1-7. szám)
1969-02-22 / 3. szám
Sznobok és Magyarok Kedves Itt-Ott! Az elmúlt pár hónap folyamán többször volt alkalmam elmenni bál rendezvényekre és táncmulatságokra. Bár általában jól éreztem magamat, volt valami, ami olykor elkedvetlenitett. Függetlenül attól, hogy New York? Chicago, Detroit, vagy Cleveland volt az ilynemű rendezvény színhelye, zavart a sznoboskodás. E nemzetközi betegség magyar variációi nem ritkák^idősebb^ emigráns testvéreink között, de zavaró, hogy a szétszórtságban született fiataljaink sem mentesek tőlük. Ha fiataljaink közöttnem ütköztem volna a betegségbe, akkor most nem is Írnék róla. Elvégre az idősebb sznobokon már úgysem lehet változtatni. De a tény az, hogy a sznobizmust részben öröklött betegségnek lehet tekinteni. így,^bár nagyjában, fiatalabb testvéreimnek szól ez a levél, példáim sokhelyt a múltból öröklött formákat is érintik. A sznobizmus bacilusa gyengíti a szétszórt magyarság cselekvő képességét. Válaszfalakat emel magyar és magyar közé és torz, részleg-embereket produkál belőlük teljes emberek helyett. A betegségnek ezeket az ártalmas kihatásait, legjobban a három legelterjedtebb formájában lehet észrevenni; a "zsentriskedés a "vitézkedés," és az "értelmieskedés"-en keresztül. A zsentriskedés inkább az idősebb körökben "népszerű." De azért említem, mert épp a bálokon és táncrendezvényeken üti fel a büszke fejét. Az utóbbi alkalmak pedig az emigráns élet társadalmi csúcspontjai. Ilyenkor próbál kitenni magáért a külföldön éló magyarság. Zavaró, hogy épp ilyenkor sokszorosodnak meg a bárók, grófok és egyéb csudabogarak. A bálmeghivókban csak úgy hemzsegnek becses címmel ellátott neveik. Ez a "példaadás" csakis negatívum az ifjúság számára,...egy halott múlt természetellenes hajszolása, ami éket ver még a kevés külföldön élő magyarság ritka sorai közé is. A vitézkedés szintén elválasztó hatással jár a magyarság életében. Bár a betegség ilyen variációja szintén a halott múltból vonszolja magát a jelenbe, újabban észrevehettük, hogy a jelen is tud produkálni "vitézeket." Aki nem "várományos" az lesz takarmányos, de valamilyen módon kiküzdi a vitézségét. Hogy ez nem harctéren történik az megint más lapra tartozik. A fontos^ a cim---hogy legyen valami ami elválaszt a magyar testvéreimtől. Betegségünk harmadik variációjába legelterjedtebb fiataljaink között. Bár az idősebb generáció sem mentes az "értelmieskedés" -töl, inkább a fiatal körökben okoz károkat. Az egyetemet végzett fiataljaink közt rengeteg van, aki lenézi "melós" magyar testvéreit (olykor szüleit isi). Nem beszélve a "DR" és
