Itt-Ott, 1968. október - 1969. szeptember (2. évfolyam, 1-7. szám)

1968-12-24 / 2. szám

mert közelről s igen rég ismerem. Gyermek volt, mikor megismertem. Őklomnyi fekete szemekkel, üres gyomorral és tömött aktatskával.

Az Isten ssokja ragyogott már akkor a homlokán és gorombán, vadul belemart minden feléje nyújtott segitó' keznek. Nem magát feltette, hanem azt, ami benne volt a szivében, az agyában, az isteni szikrát. Mióta Vig Bélát megismertem, azóta hiszek abban, hogy mikor a dalai láma meghal, a lelke beleköltözik egy Újszülöttbe, s akik ismerik a JELEK TITKÁT, ha mennek, keresnek, kutatnak, megtaláljak az új-^ szűló'ttet, mert valahogy valahol egy kis falusi gyermeknek a szemebe kiül a szellem./

Vig Béla a kötött, kallódó gyermek, aki nyugatra Jött a háború után, érezte, hogy valami van benne, amire vigyáznia kell.

Kötete valóban földrengés, bár Ö válogatott költeményeknek és mu fordításoknak nevezi, egyetlen hibája az a könyvnek hogy válogatatlan. Ha valaki annyi szeretettel es annyi gonddal válogatta volna, mint amilyen tehetséggel irta őket, szerzö'juk, Vig Béla, tálán a mai magyal*, irodalom legnagyobb verskötete lenne. Amennyire Makkal a a máé, és a ma Makkaié, annyira Örök, Öröktől való és örökké lévő' Vig Béla, ahol igazán jó.

Az en magányos Istenem

Az Isten eszme, nem személy

A lelkem érzi, bennem el,

Fogalmaimba fényesult, •

A célja szent, a titka,mély.

Ha falra kéne festenem,

Csak arca lenne, teste nem,

3 merengve nézne, messziről,

Az én magányos Istenem.

Ez a hang, ez a kép a nyelvek ez a töke'letes zenéje, idó'tlen.

Ez lehet Balassi, de lehet gályarabok zsoltárja is, lehét Csokonai de lehet dunántúli bucsujárok szent éneke, ez Petőfi lehet és Ady és lehet a holnap és jövő század. Olyan a felépítése, mint a természete s kristály. Minden porcikája ragyog, minden olvasd szemének fényét a szivárvány összes szineire bontja, aranyba foglalja, gyemántporral veri be s úgy küldi vissza.- Ez a nyolc sor tökéletes naprendszer, szóboly goi megmásithatatlánul pontos távolságban meglassithahatlanul pontos távolságban meglass!thátatlan tökéletes sebességgel forognak a gondolat-nap korúi s mély csendje a legtisztább, a szférák zenéje, Vig Béla tehetségének tornya tele. van ezekkel a kincsekkel ha engedné, hogy lektorálják, ha lenne kiadója haromszázhuszonegynéhány oldalas földrengéséből olyan százhatvan oldalas kötetet lehetne kiválogatni, mely égrengest jelentene.

18