Itt-Ott, 1968. október - 1969. szeptember (2. évfolyam, 1-7. szám)
1969-05-11 / 4. szám
Ez természetesen túlzássnoha igazság is van benne. Az én korosztályom,vagy az előttem járók»gondoljanak csak arra,hogy 2o éves korunkban mi is meg akartuk váltani a világot,aztán csak a magyarságod.Jóval később ,h.o-5o esztendős korunkban jöttünk rá,hogy semmit sem tudunk megváltani. Nagyon boldogok vagyunk,ha közvetlen környezetünkben eredményeket érünk el a tekintetben,hogy világunk egy kicsit jobb legyen,mint amikor beleszülettünk. így kell nézzük ezt az ifjuságot.Szinte messiási feladatunk legyen,hogy megértést próbáljunk teremteni a múlt és a jövő között. A régi iskolákban a professzorok személyesen ismerték diákjaikat.Közvetlen kapcsolatuk is volt egymással.Igazi pedagógusnak az számított,aki nemcsak előadott,de nevelt is. A mai felpuffasztott, többezres létszámú középiskolákban és 3o-4o.ooo-es hallgatóságu egyetemeken egyéni kapcsolat nincs. Az egészet robot és mechanizmus jellemzi.A tanárok a katedrán elmondják mondanivalóikat,tanársegédek lektorálnak,a vizsgafeladatokat elektromos gépek javitják.Ha mindezeket fel mérjük,talán érthető a lázadások sorozata. Nemrégiben,. Teleki Géza, a George Washington University professzora,fejtette ki,hogy sürgősen át kell térni a kisebb létszámú iskolák létesítésére.Ez ugyan nagyobb anyagi áldozatba kerül,mégis az emberiség fejlődése és jövője érdekében elengedhetetlenül szükség van rá.A 24-ik órában vagyunk,hogy ezt megvalósítsuk.A fiatalság azért lázad,mert nem akar csak szám,betű vagy anyag lenni.Ember akar lenni, akivel beszélnek,akinek gondját-baját,véleményét meghallgatják,s aki emberközelségbe kerül szüleivel,nevelőivel,profeszszoraival. Ebben jelentkezik elsősorban a szülői ház,de nevelő intézményeink óriási feladata is.Egyénileg foglalkozzanak a gyerekekkel.Sokan csodálkoznak,hogy miért eredményes a magyar..„cserkészet az emigrációban.Éppen ezért./Noha a cserkészet sem hibamentes./ Óriási erő van abban,hogy Jo-^o-es létszámú csapatokban,vagy rajokban a vezetők egyénileg is tudnak foglalkozni a gyerekekkel. Fejtegetésemet azzal szeretném bezárni,hogy minden rajtunk,szülőkön,idősebbeken‘múlik.Szeretném aláhúzni, - több évtizedes nevelői tapasztalatomból, - rossz gyerek nincs csak hanyag felnőttek vannak.A gyerek olyan lesz»amilyennek mi neveljük.Azt tükrözi vissza,amit tőlünk tanult.Ne csak a gyerekeket szidjuk,de keressük meg a magunk hibáit is. lo
