Irodalmi Szemle, 2021

2021/11 - TRANSZKULTURALIZMUS ÉS BILINGVIZMUS - Polgár Anikó: „Én voltam a Föld, én voltam a mennybolt". Az Axis Mundi motívuma Lesznai Anna Eltévedt litániák című kötetében (tanulmány) / TRANSZKULTURALIZMUS ÉS BILINGVIZMUS

POLGAR ANIKO

„EN VOLTAM A FOLD, EN VOLTAM A MENNYBOLT"

AZ AXIS MUNDI MOTIVUMA LESZNAI ANNA

ELTEVEDT LITANIAK CIMU KOTETEBEN1

1 A tanulmany a Transzkulturalizmus es bilingvizmus 4. elnevezesu konferencian 2021. szeptember 9-en elhangzott eldadas szerkesztett valtozata.

Lesznai Anna egy filozofikus mesejeben a mindenseget kitolto nagy fa kepebol kiindulva magyarazza az emberi letezes es a muveszi alkotas lenyeget. A nagy fa mozgato erd es mindent betoltd szubsztancia: „Van egy nagy fa, onndn gyokereibol taplalkozik, bnnon lelegzetet issza. No-no - nines kivule semmi.” (Lesznai, 2010, 100) A meseben a nagy fa a novekedesben elfarad, de a viragai gondoskodnak az uj magok letrejotterdl. „Most az egyenek, a kis fak nonek, formazzak, diszitik magukat, es mindenik egyen leven kulon kikerekiti onmagat, es mindenik - Isten leven - be akarja tolteni a mindenseget onzo nagy szerelemmel.” (Lesznai, 2010,100) Alkotas es kesz forma kitoltese, kolteszet es termekenyseg, egyen es transzcendencia viszonyanak kerdesei meriilnek fel a mese kapcsan, melyhez a naplobejegyzesek szamos, reszben Lesznaitol, reszben beszelgetotarsaitol szarmazo kommentart fuznek. „A muveszet a famese szerint folytatasa es egyszersmind szimboluma a mindensegnek” - hangzik az egyik esztetikai jellegu kiegeszites (Lesznai, 2010,101).

A famotivum, mely Lesznai gondolkodasanak egyik lenyegi eleme, ertelmezheto axis mundikent, vilagtengelykent, „mely fuggoleges vonalkent halad a mindenseg teteje es alja kozott” (Frye, 1997, 196). Ehhez kothetok a kolteszetben azok akepek is, melyek a lent es font kozotti koztesseget, a ket vilag osszekoteset hangsulyozzak: „a felemelkedes leggyakoribb kepei a letra, a hegy, a torony es a fa; az alaszallase pedig a barlang es a vizbe merules” (Frye, 1997, 196). Az axis mundira utalo motivumok Lesznai kolteszeteben is, kepzomuveszeti munkaiban is hangsulyozottan vannak jelen. „A viragesokor, a viragto, a kehelybol vagy vazabol, ritkabban bosegszarubol, kibomlo novenyek gyakran keltik a misztikus vilagfa asszociaciojat, melyet Lesznai vilagkepenek hasonlatakent hasznalt ebben az idoszakban” - irja Tdrok Petra Lesznai nepi ornamentikan alapulo himzestervei kapcsan (Torok, 2001, 23).

A tovabbiakban ezeket az axis mundihoz kotheto kepeket vizsgaljuk Lesznai Anna legkierleltebb verskoteteben, az Eltevedt litaniakban, melyet a Tanacskoztarsasag utan emigracioba kenyszerult koltono Becsben jelentetett meg 1922-ben. Vezer Erzsebet szerint a kotetben az elidegenedes tapasztalata, az osi szemelytelen allapot utani vagyodas mellett „benne van az elhagyott otthon, az elveszett eden utani nosztalgia is es egyben az ot koriilvevd tapasztalati vilaggal valo teljes meghasonlottsag” (Vezer, 1979, 88). Vezer hangsulyozza, hogy Lesznai, annak ellenere, hogy kitart baloldali baratai mellett, lenyege-