Irodalmi Szemle, 2021

2021/11 - TRANSZKULTURALIZMUS ÉS BILINGVIZMUS - Jana Juráňová: A semmirekellő (próza Vályi Horváth Erika fordításában)

elet, hogy az ember csak ott fekszik, es kozben nem kell gondolnia semmire. Amikor a negyedik napon haza akartak bocsatani, kdnydrgdtt az orvosnak, hogy legalabb meg hetvegere ott marad­­hasson, hiszen mi bajuk szarmazhat ebbol? Am a foorvos hajthatatlan maradt. Minden erteke jelentosen javult, vigyaznia kell arra, hogy melegben legyen, es telen sem szabad megfeledkeznie a folyadekpotlasrol. Amikor elohozta, hogy nines hova mennie, a ferfi osszerancolta a homlokat, es azt valaszolta: sajnalja, de biztosan van csaladja, hiszen nem ugy nez ki, mint egy hajlektalan. Nem ugy nez ki, megis az. A szemelyi igazolvanyaba be van irva ugyan egy tartozkodasi cim, am az regota nem ervenyes mar. Elmagyarazta neki, hogy az iinnepek utan visszaternek a kronikus betegek a geriatriara, akik a rokonoknal toltdttek a karacsonyt, igy nem marad szabad agy az osztalyon. O nem fekvobeteg. Megveregette a karjat, es szolt, hogy bekiild majd hozza egy szoci­­alis novert. Aki be is jott, es ketfele ajanlattal allt elo. Az egyik egy varosszeli munkasszallo volt, a masik pedig pontosan az a hajlektalanszallo, ahonnan elmenekult. Budds, hideg mindenhol, az agyak szornyuek, es nines esely semmilyen maganeletre. Azt allitjak, hogy nem fogadnak be sem reszeg noket, sem ferfiakat, de telen megsajnaljak oket, hogy ne fagyjanak halalra, hacsak nincsenek ugy berugva, mint a csacsi. Koszdnetet mondott, mert megertette, hogy ennek nines tovabb ertelme. A liftekhez lepett, lement, es leiilt a kozponti betegfelvetelen. Ott legalabb meleg volt. Ki se ment az epiiletbol, mert tudta, karacsony utan milyen odakint az ido. Az ev egyetlen szakasza sem ilyen remenytelen. Egy pillanatig elgondolkodott azon, hany napnak kell meg eltelnie addig, hogy elmehessen felvenni a postara a nyugdijat. Amig abban a kedves panzioban volt, odakiild­­tek a nyugdijat. Mariena fizetett mindenert, amire a nyugdijbol nem tellett volna. De nehany honappal a halala utan annyi adossag halmozodott fel, hogy Ludmila mar nem tudta kifizetni. - De hiszen van csaladja, nem? Akkor ne logassa az orrat. - Hiszen nem is logatta. Csak azert dol elore ennyire, mert ferde a nyaki gerince. A kozponti betegfelvetel olyan, mint a mennyorszag kapuja. Vagy a pokole, attol fuggoen, ki milyen iranybol kozeliti meg. Ult es vart, nem volt hova mennie. Meg ha nyar is lenne, akkor sem boklaszna a varosban. Az ablak mdgdtt iilo csaj idegesen meregette, megprobalta keriilni a tekin­­tetet. Ludmila ezert ult le egy kisse odebb. Az emberek fel-ala jarkaltak, es ketnapos remenytelen erofeszites utan, hogy visszakeriiljon a korhazba, Ludmila megertette, szamara nines tobbe itt hely. De nem volt hova mennie, ezert inkabb atvonult a rendelointezetet a korhazzal dsszekotd folyosora. Ez biztonsagosabb. Annak talan nem lenne jo vege, ha egesz nap egy helyben iildogel­­ne, foleg nem egy olyan forgalmas helyen, mint amilyen a kozponti betegfelvetel. Valyi Horvath Erika forditasa

Next

/
Thumbnails
Contents