Irodalmi Szemle, 2021
2021/10 - BIOPOÉTIKA - Vigh Levente: Archivált tájak Oravecz Imre Távozó fa című kötetében (tanulmány) / BIOPOÉTIKA
A Halaszoember az emlekezes es az emlekezet,3 valamint a referencialitas es a fikcidkepzes viszonyara4 vonatkozd kerdeseket mar az alcimevel (Szajla - Toredekek egy faluregenyhez) is eloiranyozza, illetve felajanlja a tortenetkent valo vagy narrativaba rendezd olvasas lehetoseget - jollehet a „toredekek”-kel jelzi is az ehhez sziikseges feltetelek biztositasanak eleve eloallt kudarcat. Szajla azert lehet az emlekezesfolyamat kitiintetett helye, mert az az egykori rekvizitumaira, targyi es termeszeti kornyezetere, sajatos eletformaira es nyelvere visszaallithatatlan hianyossagaival figyelmeztet, igy valhat a sajat emlekezete megorzesere tett kiserleteknek es ugyanakkor a sajat idegenne valasanak aszintereve. Szajlanak az emlekezes pillanataiban erzekelt es felidezett „autentikus” karaktere, multja es jelene egymasbol rendre rekonstrualhatatlannak bizonyul, az emlekezomunka ekkepp tekintheto ugy, mint „egy mulo felben levo vilag beszedtelenne valo szavainak, vagy talan pontosabban: a vilagukat vesztett, de meg mindig beszelo szavaknak a melankolikus megszolalasa”.5 A Halaszoember tehat „egy kozosseg eletmodjanak megbrokiteset lenyegeben annak poetizalasakent hajtja vegre. Ezzel a kozdssegteremtd, illetve annak vilagat konstituald nyelv »teremtoerejet« mutatja meg, jelezve igy tulajdonkeppen azt is, hogy az emlekezet megorzese (vagy 3 „A Halaszoember megjeleneset kovetden az emlekezes es emlekezet funkcioinak vizsgalata - az alcim szignifikans szerepe miatt - a narrativakent valo olvashatosag, vagy a »faluregeny« koncepcioja kovetkezteben keriilt az ertelmezoi muveletek kozeppontjaba. A rogzites, felidezes, emlekezes es felejtes konzisztenciakepzo poetikai teljesitmenyet azonban a tematikus-referencialis kod altal vezerelt olvasatok nem hozhattak dsszefiiggesbe a kolteszettorteneti hagyomany vonatkozd poetikai tendenciaival, ezaltal az emlekezetretorika interpretacioja is csak privativ modon biztositott hozzaferest a kotet ciklusait strukturald mnemonikus eljarasokhoz.” - Pataki Viktor, A retorikai kepek emlekezete. Emlekezet, idoszembesites es hangoltsag Oravecz Imre Halaszoember cimu koteteben = Verskulturak szerk. Kulcsar Szabo Ernd, Kulcsar-Szabo Zoltan, Lenart Tamas, Ratio, 2017, 203-204. 4 Vo.: „nagyon keves olyan szoveg letezik a vilagirodalomban, melynek a befogadas soran ne kepzodne meg, ugymond, antropologiai sziiksegszerusegkent a valosagvonatkozasa. Az areferencialitasra jellemzo az, hogy nagy mertekben nyelvi referenciakkal dolgozik a mu, de az onmaga textualitasara vagy egy masik szovegre vonatkozas nem zarja, nem zarhatja ki azt, hogy a dologi referencia is jelen legyen az ertelmezes soran. A referencialitas nem a fikcionalitassal all szemben, mert minden esetben a fikcios mu az, amely kiilonfele (poetikai, retorikai stb.) eljarasok soran lehetove teszi a referencializalast, a vonatkoztatast vagy egy masik nyelvi (vagy egyeb mediumban letezo) produktumra, avagy a vilagunkra es a tarsadalomra, amelynek mukddesmodja es ertelmezhetosege nem fuggetlen a nyelvi vagy egyeb minosegu kdzvetitdrendszertdl.” - Lapis Jozsef, Lira 2.0. Kozelitesek a kortars magyar kolteszethez, JAK+PRAE.HU , Budapest, 2015, 283. 5 S zirak Peter, Az elveszettfalu. Kep, szinter vagypoetika? = A magyar falu poetikai szerk. Korpa Tamas, Pataki Viktor, Porczio Veronika, FISZ, Budapest, 2018,179.
