Irodalmi Szemle, 2021

2021/10 - BIOPOÉTIKA - Csehy Zoltán: Az anya mint növény. Juhász Ferenc Anyaverseinek botanikája (tanulmány) / BIOPOÉTIKA

a rozsa metamorfdzisa lep be materialis attunesek es fizioldgiai cserek, illetve egymast helyettesito hiany-fogalmak, emlekezet-stimulatorok formajaban az anya-diskurzus identitaskepzo rendszerebe. A 25. vers (Latogatas-rozsaigerety2

36 strofaja egy sarga rozsa leirasa, melyet a kolto a temetobe visz: a vegeredmeny egy humanizalt elettortenet-foszlanyokbdl sziromszeruen osszetdmdriild strofakba rendezett polimorf koltemeny. A vers vegen a foldbe nezo adomanyozo fenyszdrohoz hasonlo szeme az anya holttestet misztikus rozsakent pillantja meg a fold alatt, meghozza a haromkiralyok latogatasat idezo szakralis kontextusban. Ebben a latomasban a koporso jaszol lesz, s a „foldbdl tehenszaj-rozsa” sarjad (104.). A jaszol-koporsot bethlehemi joszagok veszik koriil, alattuk „zold, I ammoniakos alom”. Az enyeszet es a belole sarjado szepseg miszticizmusa minduntalan novenyi reprezentaciova valik.

2 2 Juhasz Ferenc, Fold alatti liliom, i. m., 100-104.

Juhasz a rozsat es a liliomot egyarant anyatestte metaforizalva tette meg a kulturalis es a szemelyes emlekezet novenyi testeve: a hibridizalo tendenciak olyan testkonstrukciokat hoztak letre, melyek a hasonlitottsag es ahelycsere szinesztezias folyamatait inditottak be. Az erzekteruletek totalis osszezavarasa barokkos mellerendelesek agressziv katalogusaiban realizalodik, az ad hoc ervenyu metaforikus megfogalmazasokkal terhes kozepkori Maria-himnuszok es abarokk kultikus ndvenyszimbolika titoknyelve egymast erositve provokalja ki az ellenpontot, mely a magikus maganritus privat mitologiaja fele gorbiti el a koltemenyek retorikai tengelyet.