Irodalmi Szemle, 2021
2021/10 - BIOPOÉTIKA - Csehy Zoltán: Az anya mint növény. Juhász Ferenc Anyaverseinek botanikája (tanulmány) / BIOPOÉTIKA
flektalt kepvilag valik a koltoi gondolat elsodleges vehiculumava. A keretszerkezetbe foglalt dtven halaldal szimfbnikus fejlesztesrol arulkodik: ennek a belso ternek a 47. eleme az Anyam rozsamotivumanak szintezisere alapozva vonja jatekba a lelki fiiveskonyv e pregnans elemet. Csurds Miklos a kotetet egyenesen az Anyam palinddiajanak tartotta, melyben a kolto „tavcsdves es mikroszkopikus reszletezessel bontja le es nagyitja ki, epfti fol a putrefakcio latvanyat”.18 Csakhogy a rozsa itt a tulvilagrol kapott iizenet hordozoja lesz, az egykor embertestu anya „lenyege”. A szimbolikus es konkret test kozt a novenyi let enigmatikus beszede es szotara kozvetit. A 49 strofas vers cime mintegy ki is jeloli ezeket az eszkatologikus dimenziokat: „Rdzsa-uzenet, rozsa-jelentkezes, foltamadas-rozsa”.19 A rozsa-let („A Mama 6, a Mama! I mondtam a rozsat nezve”, 210.) a novenyi nyelv megmutatkozasat es profetikus-latomasos megnyilatkozasat is jelenti: „Rdzsa: tulvilag-szotar, I masvilag megfejtese” (208.). A loretoi litaniabol jol ismert Maria-megszolitas (titkos ertelmu rozsa, Rosa Mystica) enigmatikussaga a teljes vers hattermintazatait kirajzolja, mikozben a titkos ertelem felfejtese a materialisan jelenlevo viragot nyelvkent kezeli: a virag Juhasz Ferenc koltoi definicioja szerint „a tulvilagbol kinott szo” (209.), az anyatest pedig „rozsa-szotar” (209.). Az extatikus koltemeny bele is szedtil ebbe az uj nyelvbe, es a variacios burjanzas egyes elemei botanikai szaknyelven szolva „tdmvetelt viragzatta” alakitjak a latvanyosan kiteljesedo koltemenyt. Ezt a szepseges bontakozast az illatok kataldgusa ellenpontozza: ez a rozsa ugyanis bizarr illatokat araszt, pl. olyanokat, mint az „anizs-galamburulek”, a „cipdkrem I fekete-lava szaga, I gyerekhanyas eldken: I boffent tej nyak-kotenyen, / harom-kiraly hodolat, I Bethlehem-jaszol szalma” (212.). Krisztologiai, eszkatologiai elemek vegyiilnek a foldi letezes sokszor kellemetlen szagaival vagy intim illataival („mint nagymosas I goze hdnaljszdrodben”, 213.). Latvany es illat szinesztezias orgiai a novenyi let metaforikus realitasahoz kotodnek: az anyatest es a rozsa teste olyan egyiittallasban mutatkozik, mely onallo es egyedi fiziologiai tulajdonsagokkal ruhazodik fel, a megismetelhetetlenseg varazsanak mitologikus hianypoetikajanak szoritasaban materializalddik. A rozsa nemcsak megidezi, ujraformazza, hanem vegiil teljesen kisajatitja az anyat, kiszoritja beldle az emberit. A vers zarlatanak egyik dramaturgiai csucspontjan, a 45. strofaban a fektelen nyelvi burjanzas varatlanul abbamarad, es szinte a Gertrud Stein-fele legendas rozsa-idezet („A rose is a rose is 1 8 Csuros Miklos, „Gyere, iilj le mellem”. Juhasz Ferenc: Fold alatti liliom, Uj Iras, 1991/12, 115. A teljes cikk: 115—120. 1 9 Juhasz Ferenc, Fold alatti liliom, i. m., 208-220.
