Irodalmi Szemle, 2021
2021/10 - BIOPOÉTIKA - Tóth Kinga: Nyelőcetli (vers) / BIOPOÉTIKA
TOTH REKA AGNES MAR sosem rakom magam ossze elegge mondd hogy a hazateres nem egy uj abb musor amit azert talaltal ki hogy mas legyel es tobbet ne varjalak az erdok nem azert zarnak ossze elottem mert te elvesztetted iranyaid es a kiszaradt mezdkon bolyongva egyre az eltevedt borju hangjat utanzod a lucfenyok arnyekaban a to kisimul kod szall sarkad alol futas kozben hiaba illeszkednel a masik labnyomaba fenyes reszekbe vagnak szet az erdo nem fogad vissza hiaba kered a bokor aljan alvo nyulak eneket nem halted a fan felejtett tiikorbol arcod nem az oze akit abban a sorban hagytak tekintetedben kihalt strandokon fuj a szel tobb a husa a szilvaknak elesebb az afonyabokrok szele karod kifakul a lampak alatt