Irodalmi Szemle, 2021
2021/10 - BIOPOÉTIKA - Tőzsér Árpád: A mindenség nyálkás törzsén; Európa földje. Nem-versek Európa múltjáról-jelenéről (versek)
IULIUS CAESAR ES NAGY KAROLY EUROPAJA A romai koztarsasagok kora a kor legnagyobb hadvezerenek, allamferfijanak, Iulius Caesarnak meggyilkolasaval ert veget. E gyilkossag kiildnos, ellentmondasos dramajat (amelyben nem a Bun es az Ereny, hanem ket, hasonldan nemes szandek csapott ossze) Shakespeare utan ujrafogalmazni bunds hiusag volna. Jegyezziik fol inkabb azt a - temank szempontjabol fontosabbnak is tiino - tenyt, hogy a miivelt Europa teriilete eppen Caesar hoditasainak kdszonhetoen kezd kicsit eloszor a mai onmagara hasonlitani, bar foldresziinknek ezt az oskepet meg sokaig inkabb Romananak hivjak. Mai nevet Hellasz utan csak a kereszteny Europat megteremto frank Karoly idejeben kezdik megint emlegetni. Nagy Karolyt viszont eppen Caesar epiteton constansanak (Haza Atyja) mintajara neveztek el Europa Atyjanak. ROMA ELSO CSASZARA, AZ JSTENI AUGUSTUS" Iulius Caesar, mikor „kiralynak” szolitottak, tiltakozott: o nem kiraly, o Caesar. Ezzel mintegy fogalomma tette sajat nevet, s ezt a fogalmat egyben foie is emelte a hagyomanyos kiralyi tisztsegnek. A fogalmat aztan utodja, az „isteni Augustus” olyan ertelemben toltotte meg tartalommal, hogy a csaszar hatalma nagyobb lett, mint a kiralye volt, s lett o (Augustus) hivatalosan is Roma elso (s tetteinek fontossagat tekintve az ot koveto mintegy szaz caesar kozott az egyik legnagyobb) csaszarava. Jelentoseget a vilag szamara mi sem erzekelteti jobban, mint egy sajatos teny: a szakemberek (s nem csak ok) a mai napig vitatjak, Vergilius hires IV. eklogajaban ki a megjdvendolt „uj sarj”, akit az eg kiild a foldre beket es „aranykort” teremteni: Jezus, vagy Augustus utoda, vagy maga Augustus?
