Irodalmi Szemle, 2021
2021/9 - Petneki Noémi: A homogén identitás illuziója. Jegyzetek Tompa Andrea Haza című könyvéhez (kritika)
levo vandorhumanistak esete. A humanista szerzok igazi szellemi hazaja a nem konkret terben letezo, nemzetkozi, latin nyelvu Respublica litterarum volt. A Hazdnak egyetlen olyan szereploje van, aki az egykori vandorhumanistakkal hozhato rokonsagba. O Ari, a fohos egyfajta doppelgangere, aki vegul nemcsak a hazat es az „anyanyelvet” veti le magarol, hanem a nem korlatain is feliilhelyezkedik. A szoveg nem mutatja azonnal a nemet; jo ido eltelik, amig kimondja, hogy Ari anya lett. Ebbol kovetkezik, hogy valoszinuleg Arankanak hivjak, am egyertelmu az asszociacid az Ariel newel, amely - bar eredetileg ferfias jelentesu ferfinev volt es Izraelben tovabbra is az -, ma nemzetkozi ferfi es noi nev is lehet, az irodalomban pedig szimbolikus, nem-emberi leny, a levego rokona, az emberrel valamilyen modon eggye valo, megis egeszen eltero identitas (Shakespeare-nel, Plath-nal). A Haza nyugtalanito es nemek felett allo, androgiin Arija valahol Tokarczuk egyik szereplojere hasonlit: a Lengyelorszagban tobb mint ket evtizeddel ezelott, Magyarorszagon pedig het eve megjelent Nappali haz, ejjeli haz3 Agnijara. Am mig a fiu-lany-tuz(isten)-szimbolum Agni egy hazaspart idegenit el egymastol, Ari maga idegenedik el az elbeszelotol es dnmagatol is. Nyelvi kozloereje megszunik, onarckepkent „nemtelen” (sic!), iivolto - ertsd: onmagabol kivetkozott - arcot rajzol, meghozza szalvetara, ami a tunekenysegre, provizorikussagra utal (171.). A hazan torteno feliilemelkedes merlege a konyvben negativ. 3 Olga Tokarczuk, Nappali haz, ejjeli haz, ford. Korner Gabor, L’Harmattan, Budapest, 2015, 2020. A Haza mas Tokarczuk-muvekkel is mutat bizonyos rokonsagot; a kozos temak, szerkezeti elemek reszletes ismertetese azonban meghaladna a jelen fras kereteit. 4 Vladimir Nabokov, Szolj, enilekezet!, ford. Pap Vera-Agnes, Europa, Budapest, 2006, 82. Ugyanebben a fejezetben emlekszik vissza angol dadaira es tanitoira, akik elso eveitol jelen voltak az eleteben, a kovetkezoben (99-124.) pedig francia nevelonojere. 5 Vladimir Nabokov, Ada avagy Ardisi tiizek. Csalddi kronika, ford. M. Nagy Miklos, Europa, Budapest, 2008. Az, hogy a Haza fohose „teljes” identitast keres, mar csak azert is kiilonos, mivel a konyv szerint Nabokovrol irja a szakdolgozatat. Ez az iro azonban nem nyelvet valtott az irashoz, ahogy azt a konyv implikalja, hanem kisgyerekkoratol tobbnyelvu kornyezetben elt, igy az egyik anyanyelve lett az angol. A Szolj, emlekezet!-ben meg is jegyzi, hogy elobb tanult meg angolul irni, mint oroszul.4 A Haza hose egy szoval sem emliti az Ada avagy Ardisi tiizeket,5 amelyet Nabokov a fomuvenek szant. Olyan vilagot teremtett benne, ahol az emberek alapveto tulajdonsaga a kulturalisan osszetett identitas es a tobbnyelvuseg: ez az idealis „haza” egy oroszok kolonizalta Eszak-Amerika. Az eszmenyi gyermek- es fiatalkor helyszine pedig egy erdokkel koriilvett udvarhaz, olyan, mint a Szolj, emlekezetl-ben leirt Vira (vagyis nem a Haza fohose altal emlegetett Petervar). Az orosz-amerikai szerzo ezt az idezojelbe tett, nemletezo hazat egy kitalalt bolygon, a Terran helyezte el, ahol meg az idoszamitas is eltolddott a mienkhez kepest: sem terben, sem idoben nem kompatibilis Antiterraval, a mi vilagunkkal. Az Ada egyebkent ugy is ertelmezheto, hogy fohose alomvilagba menekul. Ez a gondolat nagyon illett volna a Hazdba, amelyben elhangzik, hogy az irok az almaikrol irnak. Es mivel a Haza fohose epp a nabokovi nevadas szimbolikajarol irja a szakdolgozatat, megemlithette volna az Ada Vanjet, akinek teljes neve Ivan, de mindig „Van”-kent emlitik,
