Irodalmi Szemle, 2021
2021/9 - Kurucz Anikó: A látás kalandjai: retinaizgalom és imaginatív szem. Művészet, tudomány és teória összefonódásai a magyarországi absztrakcióvitában, 1947-ben (tanulmány)
kezelesbol utkozben adodo jatek ez, amivel kapcsolatban egyeseknel (ez aztan valoban bioromantika!) fokozott teoria-kepzodes indul meg.”85 Masik aggodalma, ellenvetese nem a metateoriara, a teoriakedv tuldimenzionalo eljarasaira vonatkozik, hanem az alkotoi reszre, az alkotomuveszet ipari szferaban torteno mukodesere, a tomegtermelesre. Arra, hogy ez a keplet (a bioldgia tankonyv kepeinek esztetizalasa), az eloallithatosag e konnyu keplete arusithato iparcikket general az alkotasbol. Ehhez hasonloan peldaul a montazs es a kollazs technikajanak is a kepletszeruseget hangsulyozza, es „nepszerusegenek” egyuttal gyakorlati magyarazatat is adj a. Ez a magyarazat muveszetelmeleti vonatkozasok helyett a megsokszorozodo medium altal kozvetitett vilag „torlodasait” ismeri fel ezekben a formakban. „Ugynevezett modern vilagunk, radiok, televiziok, kepeslapok fojtogatd ozonvizeben mindenki kvazi percek alatt ertesul: a vilagegyetem keletkezesenek legujabb teoriajarol, eljovendo szazadok tapanyagairol, az angol kiralynd fogadoestjerol, Mao Ce-tung restauralt vagy lerombolt szobrairol stb. stb. firthetd, ha ezt az alig kordaban tarthato osszevisszasagot egyesek (sokak) mindenfele osszeragasztott szovegecskekkel, kepecskekkel, textilmintak tervezesehez hasznalt kaleidoszkopokkal igyekeznek valahogy kifejezni, „informacio” - egyveleget artisztikusan szervirozni. Fizikabol, csillagaszatbol, vegytanbol is hallottak [...] valamit harangozni, mi szerint az anyagi, csupa-sugarzas vilagban egyszerre legtavolabbi dolgok osszekeriiltek, a legkozelebbiek meg felelmetesen szetrugaszkodtak.”86 Tehat azt mondja Szentkuthy, hogy a megnovekedett adatforgalom es informacidaramlas altal „soha nem latott” vagy soha nem gondolt szomszedossagba, kapcsolatba hozott dolgok adekvat muveszi gyakorlata a kollazs es a montazs eljarasa, bar Picasso vagy Juan Gris muveszetet nem motorizalt montirozaskent erti. Szentkuthy oneletrajzi vallomasaban, a Frivolitasok es hitvallasokban, a ra jellemzd metaforabzonben szamtalan (irodalomelmeleti es muveszetelmeleti) metareflexidval is talalkozunk: ertekezik a naplo identitast mfmeld-letrehozd-eltakaro mufajarol, az esztetikainak a muveszetin tulra vald kiterjeszteserol, kep es szo, vizualis es verbalis egymashoz valo viszonyarol, igy tobbek kdzott a Prae termeszettudomanyos forrasairol, matematikai strukturairol, olvasmanyairol, metaforadtleteinek tudomanyos alapjairol (Heisenberg, Einstein, Eddington, James Jeans), a vilagegyetem „nagy materials egysegerol”. 8 5 Uo. 8 6 Uo. 25.
