Irodalmi Szemle, 2021
2021/9 - Kurucz Anikó: A látás kalandjai: retinaizgalom és imaginatív szem. Művészet, tudomány és teória összefonódásai a magyarországi absztrakcióvitában, 1947-ben (tanulmány)
absztrahalast a plasztikai jelekkel torteno sejtetes muveszetenek nevezi - az ilyen „jelelmelet” elegtelensegere mutat ra Lukacs, mert a jel lenyege szerint valamilyen pontosan meghatarozottat jelol, igy az ismeretlen tartomanyokra, regiokra valo utalas e jellet mukodesmddjat assa ala, illetve az onkenyes, ellendrizhetetlen jelentesadas elvetheti az alkotoi intenciot.18 Lukacs ertelmezeseben igy a jel es jelolt hatarozott, dekodolhato rendszere felol ertelmezett befogadas tulajdonkeppen egy hermetikus mualkotas hatarai kozbtt mozoghnt, a lukacsi tezis megvonja a jelentes sok iranyban kibontakoztathatd potenciajanak hatarait. Ez a fajta targyalasa a jelnek raadasul nemcsak az absztrakt, hanem az altalaban vett muveszet recepcios folyamatabol is kiiktatja a szubjektiv komponenst, identikus jelentesteremtest tetelez mind az alkotoi, mind a befogadoi oldalon. Nyilvanvaloan a sejtetes muveszete, a kepalkotasnak ez a nyelve Kallai es Hamvas - valamint az absztrakciot vedo muveszetteoretikusok - szamara fajsulyos, de tegyiik hozza, nem a megjelenites es szinrevitel konkretsagaval szemben, hanem mellette hatarozzak meg az uj muveszet helyierteket. Mivel tobbfrontu tamadasok szoritasaban, a mind levegotlenebb elmeleti kozegben kellett ezt az onerteket megteremteni, termeszetes, hogy konturosabb a legitimacid az absztrakt muveszet javara. „Egy szavunk sem lehet....” (Kallai) KALLAI ERNO Az absztrakcio-vita elozmenyei es forrasai ugyanakkor meg korabbi evtizedekre nyulnak vissza. Kallai Ernonek A termeszet rejtett arcaban megfogalmazott es kifejtett bioromantika-elmelete mar a ’30-as evekben feltunt. Meg Nemetorszagban irta 1932-ben Bioromantik c. cikket, 1939-ben ezt kovette a Rejtett termeszet, majd legexplicitebb formaban 1947-benA termeszet rejtett area. Kallai tanulmanyanak bevezeto reszeben azt a kortars befogadoi-esztetikai horizontot mutatja be, amelynek a muveszettel szemben tamasztott elvarasa a referencialis-mimetikus valosagabrazolason alapult. Kallai ezt anyagelvu kepzeletnek nevezi. Ertelmezeseben az „uj”, a nonfigurativ/absztrakt alkotasmoddal szembeni idegenkedest raktnak” neveziink, jollehet a szin es a forma teljesen konkret jelensegei alkotjak.” Kallai Erno, Bioromantika = Uo, Muveszet veszelyes csillagzat alatt, Corvina Kiado, 1981.147-152., 151.; Kallai egy masik irasaban meg is indokolja, hogy miert hasznalja szivesebben ajelkepzo muveszet kifejezest az absztrakt helyett. Vo. Kallai Erno, Jelkepzo muveszet, Szep Szo, 1938/22. sz. 200-203. „Martyn Ferenc kepeit es az egesz (rossz szoval) absztrakeidnak nevezett muveszetet sokan irrealisnak nevezik.” Hamvas Bela, Martyn Ferencgyujtemenyes kiallitasa a Kepzomuveszeti Foiskoldn = Uo, Muveszeti irasok I., 171-178., 174. 1 8 Lukacs kritikajanak e sorai a mualkotas esztetikai-tarsadalmi/pragmatikai dimenziojanak jelkerdeseirol reszben strukturalista szinezetu jelfelfogasra utalnak. A lukacsi eletmu egeszenek implicit es explicit jelelmeleti kerdesei, a fiatalkori muveiben artikulalodo jelfelfogasanak kesobbi radikalis modosulasai bonyolult, ellentmondasoktol korantsem mentes kepet eredmenyeznek. Errol bovebben lasd: Egyed Peter, Jelelmeleti kerdesek Lukacs Gyorgy filozofidjdban, Magyar Filozofiai Szemle, 1981/5, 689-702.
