Irodalmi Szemle, 2021

2021/9 - Kurucz Anikó: A látás kalandjai: retinaizgalom és imaginatív szem. Művészet, tudomány és teória összefonódásai a magyarországi absztrakcióvitában, 1947-ben (tanulmány)

veles c. pedagogiai folyoirat peldaul egyik szamaban egy kiilon blokkot6 szentelt ennek a disputanak e tanul­­many targya kifejezetten Hamvas es Kallai szemleletenek, illetve az irasaikban kirajzolodo programoknak es prob­­lemaknak muveszetelmeleti, kepteoriai es ismeretelmeleti kontextusa. Kettdsiik egy masik kettos megvilagitasaban szerepel itt: Lukacs Gyorgy es Szentkuthy Miklos kritika­­inak fenyeben. Ebben a Lukacs-irasban meg felmerulnek es tobbe-kevesbe tematizalhatoak is muveszetelmeleti aspektusok, kozelitesmddjanak vannaka teoria felol targy­­gya tehetd (biralhato, megkerdojelezhetd, de tovabbgon­­dolasra is erdemes, vitara is alkalmat add) keretei, tetelei. Ugyanakkor nyilvanvaloan nem lehet es nem is kell za­­rojelbe tenni kritikajanak kemenyvonalas ideologiai-po­­litikai vonatkozasait - amelyeknek voltak mar jocskan elozmenyei7 -, s egyaltalan azt a kulturpolitikai nyomast, 6 Emberneveles, 1947/6. sz. (Az elvontsag es realizmus proble­­mai) 7 A Lukacs-kritika egy ewel korabbi elozmenyenek tekinthetd a Lukacs-vita a Diariumban. (Diarium, 1946/1-3., 18-27.) Ke­­nyeres Imre, a Diarium szerkesztoje egy anket keretei kdzott igyekezett „feldolgozni” a „Lukacs-jelenseget”. Erre, vagyis hozzaszolasokra, kommentarra, kozds gondolkodasra hivta fel a Diarium szerzoit - a megerteni vagyas szandekaval, mond­­van, a cezura olyan radikalis a lukacsi gondolkodasban, iroda­­lom-es valosagszemleletben, hogy kovethetetlenne, s egyuttal integralhatatlanna valt az irodalomertelmezes szamara. Ham­vas a kritika kerlelhetetlen hangjan szolt, diagnozisa elmarasz­­talo (Lukacsnak „olyan 1920 elotti area van”), ugyanakkor in­­doklasa nem volt szemelyeskedd, nem vonta ketsegbe Lukacs szerepenek, gondolkodoi mivoltanak fontossagat - sot olyan­­kent hivatkozott ra, mint akihez a hazatereset kdvetoen nagy remenyek fuzodtek -, de irodalompolitikai-tdrtenetfilozofiai szemleletmddjat es mukodeset anakronisztikusnak, elavult­­nak ftelte. Hamvas mellett Baranszky-Job Laszlo is megszolalt, es ebben a szamban kapott helyet Keszi Imre is. Itt viszont egy lepessel vissza kell menni. Keszi Imre irasa, A fiistparipa far­­ka (Diarium, 1946/1-3., 35-40.) ugyanis a Lukacs-vitahoz (a Lukacsrol szolo parbeszedhez) latszolag nem kozvetleniil kap­­csolddik, hiszen Hamvasnak egy ewel korabbi, Diariumbeli cikkere (Hamvas Bela, Fiistparipan, Diarium, 1945, 2-4.) rea­­galt. A Hamvas-Keszi „szovaltas” Lukacs Gyorgy nevenek em­­litese nelkiil zajlott, a muveszet es a politikum kapcsolatarol, viszonyrendszererol, a muveszet univerzalitasanak es a poli­­tika torteneti horizontjanak dssze(nem)egyeztethetdsegerol. Ennek a polemianak volt meg egy harmadik allomasa is Ham­vas reszerol: Valasz Keszi Imrenek. (Diarium, 1946/4-9., 25- 31.) Keszi Imre a Rakosi-korszak hirhedt kritikusa, rogton­­itelo birdsaga volt, a „rettegett” jelzo tulajdonosa. Vo. Scheib­­ner Tamas, Utopidk igezeteben. Keszi Imre es a zsido-magyar egyiitteles, Irodalomtortenet, 2013/3, 419-441. Kiilonos eletut az ove is, Lukacshoz hasonlo toresvonalak birtokaban. Hatar Gyozo irodalmi „verdembernek” nevezi a korszakrol, illetve az Eurdpai Iskolarol szolo irasaban. Vo. Hatar Gyozo, De no­bis fabida, avagy Szemelvenyek egy Non-Person emlekezeseibol,

Next

/
Thumbnails
Contents