Irodalmi Szemle, 2021
2021/7-8 - Lakatos-Fleisz Katalin: Karamellpillangó (próza)
a kolbaszos vagy a siilthalas biifebol aradt, tudta, ugyis hiabavalo. Akkor villanyozodott csak fel, amikor egyik-masik nezelodo ket ujja koze csippentve kiteregette maganak az egyik teritot vagy parnahuzatot. Ilyenkor valami dicserot kellett mondania, ha keslekedett, anyja rendszerint oldalba bokte. Ne legy mar olyan mulya, a gyerekre jobban felfigyelnek - sugta oda diihosen. Igazi kalotaszegi minta - hallotta meg a sajat hangjat. Az alkudozaskor viszont mar kozbelepett az anyja, az mar a felnottek dolga. Mert a mennyit ker erte utan kimondott osszeget rendszerint a felere alkudtak. A tiltakozasra - merthogy tudja, mi munka van egy ilyen varrottassal - egyik-masik dnerzetes erdeklodo azonnal egy szo nelkiil letette es elment, es a mennyit adna erte kerdesre sem nezett vissza. Volt, hogy felaron is odaadtak, a vevo megis olyan vonakodva es savanyu arccal nyult a penze utan, hogy mindig attol felt, hogy az utolso pillanatban meggondolja magat. Mikor mar az osszes haziszottest eladtak az apja oltonyeivel, cipoivel, anyja jegygyurujet az 6 bermaajandekul kapott arany nyaklancaval, es harmadik napja mar csak a spajzban megmaradt nehany iiveg zakuszkat ettek serpenyoben siitott kenyerlangossal, beallitott a regisegkereskedo. Anyja szemeben kigyult a tuz. A radio! Csak fogja a helyet, a port ki se lehet alatta torolni rendesen. Azt a radiot meg a nagyapja csavargatta folyton, mindenaron a Szabad Europat akarta befogni. O inkabb csak a sipold-recsego hangra emlekezett. A kereskedd szivta a fogat, hummdgott. Hogy reginek nem eleg regi, kiilonben is dt inkabb a mult szazadi festmenyek, butorok erdeklik. Hiaba kutattak fel a padlast, semmi. Egyetlen festmenyt vagy eziist gyertyatartot sem talaltak. 0 egyszer megis talalt valamit. Csak o tudott rola. Meg Briginek, a padtarsanak sem mondta el. Anyja elott csak ugy tudta megtartani, ha ertektelen vacaknak hazudta, amit az egyik osztalytarsaval csereltek. Abban a kopott katonaladaban lapult mindenfele regi konyvek, iratok kdzott. Egy regi megsargult borftek, benne valami kemennyel, kitiiremkedovel. A szerelmeslevel egy bizonyos Hortenzianak volt cimezve, es olyan valasztekos nyelvezettel irva, hogy kirazta a hideg. Annyiszor elolvasta, hogy fejbol tudta az egeszet. Mivel a levelet nem tudta, hoi tarthatna, agyanak egy titkos rekeszebe rejtette. Egyszer cipoegetes kozben olyan erosen megszolalt benne a level egyik mondata, mintha valaki mondta volna. Szediilt, meg a fustot sem erezte. A gyurut - amit a level csak ugy emlit, gyemantkove nem er fel a sze-
