Irodalmi Szemle, 2021
2021/7-8 - A meg nem valósított tervek kísértetként visszajárnak. N. Tóth Anikó: beszélgetése Macsovszky Péterrel / MACSOVSZKY
Miert szapuljak a nyugati orszagok Kinat? Mert tobb mint 100 eve ellenall a nyugati gyarmatositasnak? Mert nem ker a nyugati liberalizmusbol? Szerinted mi ajobb: egy liberalis nyugati varos koszos es bundzessel fertozott utcaja vagy egy kinai varos utcaja, amely tiszta es ejjel is biztonsagos? Mikor valakibe ejjel vagy akar fenyes nappal beleddfik a kest, vagy ha valahol terrortamadast hajtanak vegre, akkor hirtelen mindegy lesz, hogy az adott varos mennyire liberalis es demokratikus orszagban van. A Nyugat azt mondja, hogy Kinaban onkenyuralom van. De mi van akkor, ha Kina csak a sajat, tobb ezer eves hagyomannyal gazdagitott utjat jarja? Mi van akkor, ha a kinai felfogas szerint egy orszagban az a legfontosabb, hogy tele gyomor es biztonsag uralkodjek? Akkor az mar onkenyuralom? Nekiink, gondoljuk, megvan a szolasszabadsagunk, ugyanakkor annak is megvan az eselye, hogy ejjel betornek a lakasunkba, es elvagjak a torkunkat. Valahol az embernek csak elege lesz ekkora liberalizmusbol. Amint mar fentebb emlitettem, veliink, kozep-europaiakkal az a baj, hogy tulsagosan idealizaltuk es neha tovabbra is idealizaljuk a Nyugatot. Nem tudom pontosan, mi a helyzet Magyarorszagon, de Szlovakiaban ez meg, sajnos, mindig igy van, foleg ami az en nemzedekemet es az annal idosebb liberalis gondolkodasu ertelmisegieket illeti. Pedig mar Cioran, aki, ugye, Romaniabol erkezett Parizsba, meglatta, hogy a Nyugat mar nem a regi. Egyebkent a huszadik szazad elejen mar Kassak is meg volt rokonyodve a francia videk elmaradottsaganak lattan. De vissza Cioranhoz. Egy interjuban a kovetkezoket mondja: „Evszazadok ota Nyugat-Europa volt a vilagtortenelem kozpontja, mi meg ott, Kelet-Europaban istenitettiik a Nyugatot, jdmagam is emiatt jottem Parizsba. Aztan latnom kellett, hogy ez mar szintiszta mult. Ha a nyugat-eurdpaiak metafizikai vagy misztikus okokbol fordulnanak el a tortenelemtol, ahogypeldaul az indiaiak, azt elismernem, ellenben pusztan kimerultsegbol, kiegettsegbol teszik. Kiildetes nelkilli nemzetekke vdltak.” Neha nem erezziik, mennyire fontos szo a kiildetes. Felesegem szokta mondani, hogy a hanyatlas egy egyetemen akkor kezdodik, amikor a tanaroknak, kutatoknak nines viziojuk, kiildetestudatuk. Tulajdonkeppen egy eltunyult, joleti tarsadalomban ilyet nem is lehet nagyon elvarni. A lengyel szarmazasu pszichologus, Lobaczewski ramutatott, hogy az erkolcs, a tartas, az emberi egyutterzes a joleti tarsadalomban termeszetszeruen hanyatlasnak indul, mivel nines veszely, nines miert osszefogni, valamiert kiallni. Gondolom, Keleten ez a fajta eltunyultsag, a veszelytelensegerzes meg nines annyira elterjedve, ami persze meg mindig nem jelenti azt, hogy a keleti ember magasabb erkolcsi szinten lenne, mint a nyugati. Az erkolcsok Keleten azonban masok, mint Nyugaton, ezt nem is kell kiilon hangoztatni, de az egy biztos, hogy a nyugati ember faradtabb, eluntabb, kimeriiltebb, mint a keleti.
