Irodalmi Szemle, 2021
2021/7-8 - Jaroslav Šrank: Individualizált irodalom. A 20. század végi és a 21. század eleji szlovák líra az új generáció perspektívájából (részlet, DOBRY JUDIT fordítása) / MACSOVSZKY
kiborgkoltdt, Generator X-et Kdd (Hmlovina, 1999) c. kotetiikben. Amig Macsovszky szamara a jatek a szerzo identitasat leleplezd kotet megjelentetesevel veget ert, A. Snegina es Generator X a leleplezest kovetoen is publikaltak. A kozlesi perspektivak „diffuz” vagy „polifon szubjektum” altali megsokszorozasara iranyulo kiserletek a hagyomanyos lirai szubjektum valsagat, illetve az azon torteno tullepest torekedtek kifejezni (Somolayova 2007, 78). Az elso esetben a szubjektum szamos, egyertelmu centrum nelkiili halo formajaban torteno szetosztasarol volt szo, a masodik esetben pedig a szubjektum kiilonbozd perspektivak nem hierarchizalt, tobbszdlamu belso hangjakent artikulalodott. A szubjektivitast kozlesi perspektivak megsokszorozasaval probaltak lecsupaszitani, illetve analizalni annak komplex mivoltat, sot teljes megragadasanak keptelenseget, a multiplikalt perspektivak segitsegevel az ember es a bizonytalan kiilvilag kommunikacidjara reflektaltak. Az egyseges, statikus, pontosan koriilhatarolt szubjektum tagadasa a maximalis szabadsag kifejezesere szolgalt (miszerint barkive valhatunk), egyuttal a modern kor emberenek vesztesegerzese, letbizonytalansaga, a let tulkomplikaltsaganak erzesebol adodo szorongasa is manifesztalodott benne. Ezt a ket modszert vegyitettek muveikben Macsovszky, Solotruk, Ruzickova es Kucbelova is. A dekonstruktivista szerzdk a csupan szuk olvasoi reteget megszdlito specialis irodalmi kerdeskorok tolmacsolasatol fokozatosan attertek olyan temakra (maganelet, civilizacios szituacio, szellemi sziiksegletek es torekvesek) es azok konnyebben ertelmezheto szubjektiv reflektalasara, amelyek irant nagyobb olvasdkdzonseg is erdeklodhetett. Az experimentalis kolteszet egyes kepviseloinel a temakori bovites jelei kiilonbozd mertekben ugyan, de mar a 20. szazad 90-es eveinek masodik feletol mutatkoztak: ezeket a torekveseket leginkabb Macsovszky fojtotta el, legjelentosebben pedig Solotruk engedett nekik teret. A 2000-es evek elso evtizedeben viszont jelentos elmozdulas tortent a szemelyes jellegu, civilizacios es szellemi temak iranyaba, amibol szervezetlen, amde dominans trend valt. Minden szerzo szubjektivizalta kolteszetet, irasaikat az analitikus onmegfigyeles szintjeig melyitettek, valamint civilizacios jelensegekre, a jelenkor emberenek spiritualitashoz fuzodo kapcsolatara is reflektaltak. Ezt a harom - az introspektiv, civilizacios es kontemplativ - temakort az egyes szerzdk az individualis diverzifikacio elve alapjan, dinamikusan kombinaltak, ezaltal atfedeseket hozva letre. A mindennapi elet valosaganak reflektalasa elobb vagy utobb minden, meg az autenticitas demisztifikalasahoz szigoruan ragaszkodo szerzo munkaiban is megjelent, sot egyes szerzdk eseteben - legjelentosebb mertekben Sulej, Solotruk es Hablak eseteben - vilagosan erzodott a hagyomanyos ertekekhez es eletmod-mintazatokhoz (elodok, otthon, hazassag, szulove valas) valo vonzodas. Az analitikus-introspektiv jelleg viszont a legkovetkezetesebben Ruzickova es Kucbelova kolteszeteben volt jelen, mikozben minden kolto folyamatosan igyekezett relativizalni az
