Irodalmi Szemle, 2021
2021/7-8 - Veres Erika: Tanpínar verseinek értelmezéséhez
VERES ERIKA TANPiNAR VERSEINEK ERTELMEZESEHEZ Ahmet Hamdi Tanpmar (1901-1962) verseivel tdbbszor talalkozhattak mar az Irodalmi Szemle olvasoi. Most kozolt verseivel kapcsolatban nehany jegyzettel is szeretnem ellatni a forditasokat. Nem volt ugyanis kihivasoktol mentes ez a nehany szoveg. A Reggel (Sabah) cimu vers is tartalmazza ugyan a tanpinari misztikussagot, az egymasba jatszo ertelmezesi retegek jatekossagat, de itt meg konnyen megragadhato modon elkiilonul a sorok elsodleges es masodlagos ertelmezese. A Napjaink (Giinlerimiz) a konnyedsegevel ragadja magaval az olvasot, aki kiilso szemleldkent valhat reszeve az ivelten felepftett perspektivaju versnek. A kolto egy madarfidka roptehez hasonlitja az idot: feszkerol felroppenve nekiiramodik, aztan - akarcsak minden egyes nap, legyen az celokkal beteljesitett avagy celtalanul elmult idd - egyszer csak vege szakad a repiilesnek. A fioka leesik a horizontrol, bsszetort csontvazat, hasznalhatatlan roncsokat hagyva maga utan. Olvasokent a tulajdonkeppeni zuhanast nem elhetjiik at - egy pillanat alatt keriil at a folyamatos mozgas, a jelen, egy teljesen mas jellegu, nyugalmi allapotba, amely egyszerre jelenthet multat es jovdt, mulo pillanatot es tartos brokkevaldsagot. Ezt a dinamikai ivet kovetve kapjuk meg mind a verscselekmeny, mind pedig a tanpinari idofogalom tartalmat. A ketertelmu cimet viselo Mindig ugyanaz a rozsa (Hep aym gill) koltemenynel Tanpmar nemcsak a cimben, hanem az egesz versen vegigvezetve hasznalja a szinonimak jatekossagat. „Hep” azt jelenti „mindig”, „aym” a szovegkornyezet szerint lehet „ugyanugy” vagy „ugyanaz”, a „giil” pedig - szinten a szovegkornyezettoll fuggoen - fordithato „rozsa”-kent vagy „nevess”-kent is. A vers elso versszakaban a „gul” szot „rozsa”-kent megtartva igazodik a forditas a kbrulotte talalhato „kristaly”, illetve „kehely” targyi denotatumu kifejezesekhez. Itt termeszetesen erdemes figyelembe venni a rozsanak mint motivumnak, illetve szimbolumnak a keleti kolteszetekben betdltott szerepet. A masodik versszakban viszont nemcsak a targyak s azok elvont jelentestartalmai lelhetok fel, hanem egy dialogusviszony kialakulasa is tetten erheto. Eppen emiatt kapott itt helyet a „gul” szo mint felszdlito modu igealak, amely „nevess”-kent forditva a vers szerkezetenek szervezoelemekent mind a parbeszedbe, mind pedig a masodlagos jelentestartalmak logikajaba beepitheto. Igy kapunk egy legalabb ketfele olvasatot kinalo szoveget, amely a tbrok verzio mindket versszakaban egyforman, azaz a ketertelmu „hep aym gul” szoszerkezet ismetlesevel jelenik meg, es amely a magyar valtozatban a ket versszakban kulbnbozdkeppen kidomboritva (1. „mindig ugyanaz a rozsa”; 2. „mindig ugyanugy nevess”) kap helyet. A Bursaban az idd (Bursa'da Zaman) cimu vers osszetettebb az elozoeknel, s tobb konkretumot (Id. szemely- es helynevek) tartalmaz, mint az itt kozolt rovidebb versek. Elsosorban a kovetkezd tulajdonnevek magyarazatat erzem sziiksegesnek hozzacsatolni a versforditasokhoz: K.O. (60 G/60 MS), 2017, FDM NYOMAT
