Irodalmi Szemle, 2021
2021/5 - TSÚSZÓ - Lakatos-Ramirez Szandokán: Tsúszó és Sándor fia vagyok én (közreadja: Hizsnyai András) (elbeszélés) / TSÚSZÓ
natnyi, keseru ralatast nyert foldonfuto mivoltara. Latta magat kiviilrol, ahogy ott bandukol a reten, kezeben a nyirfaallvanyu teleszkop, a vallara vetett tokban elfolyt a pergamenen a tus, nem porolta le, nadragja cafrangokban, csipi ot a februar esti kod, ahogy a Belaja es az Ufa osszefolyasabdl elomaszik fogadni ot - persze mas ki is varna szegeny Alexander Alexadrejevet, mint a kod, ki is varna mast a bukott csillagasztol, ha meg a kutatasnak is aligha nevezhetd muveletet se tudja befejezni anelkul, hogy egy maganyos farkas ra ne tamadjon. Egyetlen szerencseje, hogy a teleszkop labat megvasaltatta a multkori szerencsetlen esese utan, hogy az asztalos elfogadta az elivott rubel helyett felajanlott arckepet, es a nyirfa allvany pleh szuronyaval el tudta annyira tantoritani a farkast, hogy az egy percre visszavonuljon, es szegeny foldonfuto Alexiink addig verzo labbal, remiilten elmenekiiljon. A telihold megvilagitotta a tajat, a farkas nem latszott ot iildozni, fel-felkemlelt a csillagok fele, megallni mar nem mert ugyan, de nem allta meg, hogy mintegy az egtol kerve elnezest szerencsetlensege miatt, a gondolatai vissza ne terjenek santa iszkolasa kozben vizsgalata targyara, a teremtes vegtelen sztyeppejere, melynek alakitasaban, bar csak kuratori mindsegben, szereny szemelye is reszt vesz. Az Ufa-hidon jart, az elso kozteri olajlampanal, amikor eszebe jutott, hogy megnezze tokjaba sebteben bevagott pergamenjet, maradt-e rajta valami egesz estes munkajabol, de mar amikor kihuzta, erezte a felszaraz tus tapadasat ujjain. Hatat az olajlampanak vetve kitekerte a pergament, es csakugyan azt kellett tapasztalnia, hogy az altala bolygonak feltetelezett fenypont, amit megfigyeles alatt tartott, csakugyan eltsuszott az ot kbrbevevo csillagkontextushoz kepest, de azt, hogy ez a mozgas a celesztialis machinacidnak vagy a farkas szivbemarkold felmordulasanak kdszbnheto-e, azt nem tudta megmondani. Itt a varosban legalabb mar biztonsagban tudhatta eletet, meg ha foldslegesnek is. Hazafele talalkozott Agrejewel, aki mindig is utalta ot, a nyurga intellektualis, bnallotlan megjeleneset, megvetette finomsagat, elcsuklo, batortalan okoskodasat - ennyire megcincaltan viszont meg nem latta, es feloldalasan odabokte neki a kulacs vodkajat valami rideg atyaskodassal, amit az erzelmei helyett szokott hasznalni a hasonlo helyzetekben. Alex a markaba ontdtt egy keves vodkat, es mielott Agrejev megakadalyozhatta volna, kifertotlenitette vele sebesiilt vadlijat. Inni is szandekozott beldle egy kortyot, de goromba jotevoje a pazarlast latva remiilten kirantotta kulacsat a kezebol, es uri kispicsanak nevezve ot, karomkodva odebballt. Mikor vegre hazaert, atoltdzdtt rosszabbik ruhajaba, es egy karej kenyeret majszolgatva sajttal, kiteregette pergamenjet, hogy elozo rajzaival osszehasonlitsa. A farkas volt - konstatalta, hacsak nem dontbtt ugy a bolygo, hogy eddigi palyajatol 172
