Irodalmi Szemle, 2021

2021/4 - ÁRTÉR - Fried István: Kassa irodalma - Az irodalmi Kassa Márai Sándor írásaiban (tanulmány)

Anna es Kelemen parbeszedevel a szinjatszas magyar jelenerol, jovojerol dalbetetekkel, egy „varazstukor” felfele forditasaval:

„(A felhokarpiton megjelennek Bankban tragedia alakjai: Lendvay, Lendvayne, Szentpeteri, Jokaine, Fancsy, Bartha, Udvarhelyi jelmezes arckepeiben, kiknek csoportja foie emelkedik Katona szobra.)”

Az 1837-ben, Pesten megnyilt szinhaz, utobb Nemzeti Szinhaz elso, legendas tarsulatanak tagja, Egressy Gabor felejtddott csupan ki. A masik kepen Szigligeti Ede nepszinmuvenek alakjai Szigligeti szobraval, a harmadikon a harom magyar szinhaz, a kiraly szobraval lathato. A Muzsa: Moor Anna, az almodozasabdl ebredo Kelemen Laszloval kez a kezben indulnak az utra, mikozben enek zendiil, a nyolc enekes veliik tart, az eskiiszoveget a kozejiik lepo Kazinczy Ferenc es Simay Kristof jelenleteben itt Kelemen Laszlo mondja. Simay egyszerre papkent es vigjatekszerzokent mond aldast rajuk: „Isten segitsen, hogy megtartsatok azt, I Mit eskiivel ma megkotdttetek”, Kazinczy pedig vegszavazza a Foldonjaro csillagokat: „S a hon segitse gyozelemre, I Amit ez ej, csillaghullasa megsziilt: I Nagy legyen hazank.”

Amennyit a Foldon jaro csillagok nyert iinnepi alkalmatossagban, leegyszerusitettsegben, annyit veszitett a Thespis kordejahoz kepest dramai feszultsegben, helyzet- es jellemkomikumban. Talan csak a nyelvi szinesseg es talalekonysag, a tobbnyelvusegbdl fakado humor teriileten erzekelheto, hogy nem lenne kevesebb az ujrairt az elso valtozatnal. A szinigazgato biztosra akart menni: ugy velte, a kezdet probalkozasait, nekilendiileset es akadalyokba iitkozeset szinre allito mu riasztana az iinnepelni vagyo(?), mindenesetre iinnepi emlekezest varo publikumot. A gyer szamu eldadas, a Fdldonjaro csillagok hamar eltunese a szinpadokrol nem igazolta Paulay elofelteveset. Hogy a Thespis kordeja, mely osszetettebb feladat ele allitotta volna rendezot es szineszeit, tartosabb sikert ert volna-e el, sem nem igazolhato, sem nem cafolhato. Annyival egeszithetd meg ki e fejtegetes, hogy 1974-ben jelent meg Jokai dramai harmadik kotetenek kritikai kiadasa, mely alapveto filoldgiai kerdeseket (keletkezes, kozles, eldadas, szovegvaltozatok, szakirodalom, targyi es szomagyarazatok) tisztazott, a magam reszerol az ertelmezesen tul csak nehany targyi vonatkozas megfejtesevel egeszitem ki Radd Gyorgy elismerest erdemelo munkajat.

Az viszont messzebbre mutat, hogy a kozonsegigenyre hivatkozo szinigazgatok rendre kiegyenlitodest, boldog befejezest, az eles osszeiitkozesek tompitasat koveteltek a szerzdktol. Kazinczy nemetbdl kesziilt Hamlet-forditasaban igazodott a nemet szinigazgato szovegehez, nines „tdmeghalal”, a Shakespeare-nel meghaltak egy resze eletben marad. Jokai Tegy jot regenyebol atirt He/vz/djaban szinte minden arra erdemes szereplo, azaz a „jok”, nemesak elik boldog jovdbeli eletiiket, hanem egymasra is talalnak. Ugorva egy nagyot az idoben: Marainak mar nem kellett megalkudnia, elso, hihetetlen sikert arato „polgari” szomorujatekaban senkire nem ragyog bol-