Irodalmi Szemle, 2021
2021/4 - ÁRTÉR - Fried István: Kassa irodalma - Az irodalmi Kassa Márai Sándor írásaiban (tanulmány)
Marai Jokainak felvideki targyu, kassai vonatkozasu prozajat, naploiban, ujsagcikkeiben nem leltem utalast. Az Egy polgar vallomasaibol kideriil, hogy az apai konyvtar tartalmazta „a teljes, egeszvaszonba kotott Jokait”; igaz - mint megtudjuk - az apa szivesebben olvasta Mikszathot, s az oneletrajzbol a Marai-Jokai viszonylatbol csak az tudhato, hogy „a jubileumi kiadasu, szazkotetes Jokai lassan elapadt, mert a Forgach utcai antikvarius, akinel iskolaev vegen ertekesitettiik a foloslegesse valt tankonyveket, dtven krajczart fizetett egy kotet Jokaiert [...] A Jokai-koteteket nem lehasagbol vagy predavagybol cipeltiik az antikvariushoz - evekig vajudtam, amig raszantam magam A koszivu ember fiainak, vagy az Egy magyar nabobnak ertekesitesere, s igazan csak a sziikseg parancsolo szava kenyszeritett ra...”26 A csaladi nevnapok, sziiletesnapok igenyeltek, hogy az iinnepelt ajandekot kapjon, erre kellettek a konyveladasbol szerzett osszegek. A gyermek (vagy mar az iro?) Marai nem ketli a Jokai-regenyek „remekmu” mivoltat, es erdekes modon a kdnyvszekrenyt, polcokat takarito sem vette eszre, egyre fogy a Jokai-kotetek szama. Ez az epizod kontrasztja - hangnemevel fogva is - a naplokbol kibuko Jokai-emliteseknek, ugyanakkor ironikusan vilagitja at a polgari csalad unnepeit. Mivel az ajandekozast a gyermek apja konyvtaranak megdezsmalasaval alapozza meg, ugy illeszkedik be a kozosnek elfogadott szokasrendbe, hogy a betagolodast apro tolvajlas teszi lehetove. Az irodalomtorteneti esemenyek kiszamithatatlansaga kovetkezteben a Kazinczy es Marai kozotti idoszak nem marad uresen, mivel Jokai - Maraihoz hasonldan - Kazinczyt „szepirodalmi” alakkent is megorokitette, ilyenmodon a Kazinczy-utokorhoz a maga modjan jarult hozza. Am ezen tul Jokai nezetrendszerenek alakulastorteneteben fontos szerephez jutott a XVIII. szazad utolso harmadanak Kazinczy munkassagahoz fuzodo mozgalma, amellett, hogy „kdzkdlteszetet”, anekdotakoteteinek hagyomanyat es nem utolsdsorban a felvilagosodas eszmeinek a gyakorlatba forditasat es ennek (nemesi) ellenzeket szinten megszolaltatta. Csaladi kapcsolatai (szineszno felesege, Laborfalvy Roza es a szinesz - Schiller-fordito aposa, Benke Jozsef) reven sokat tudott a magyar szinjatszas keserves kezdeteirol, a vandorszineszek olykor nyomorusagos eleterol (errol Petofi Sandortol is kaphatott hireket kozos kecskemeti honapjaiban). A Marai altal emlegetett Rab Raby lenyegeben az „emberbarat vagy hazafi” dilemmajat kozvetiti, mely a jozefinus Kazinczyt is foglalkoztatta: az orszagos-hivatalos nyelwe tett es a birodalom egyseget biztositani hivatott nemet nyelv bevezetese es a magyar nyelv helye, statusa, hasznalati kore megosztotta meg a reformokert lelkesedoket is, Kazinczy iskolafelugyeloi es szepirodalmi munkalkodasa kozott maga nem erzett ellentetet, de kortarsai kozott meg a „jdk” is vaddal illettek. Egy epigrammajaban 2 6 Ud, Egy polgar vallomdsai (1934/1935, 1940), s. a. r. Kovacs Attila Zoltan, utoszo: Fried Istvan, Helikon, Budapest, 2013, 53-54.
