Irodalmi Szemle, 2021
2021/4 - ÁRTÉR - Veres Erika: Palesztin szorzó; Csakracsók (versek) / ÁRTÉR
CSAKRACSOK morfologiai tevelyges ez a vers, kazanhazba beszokott macska. lepten-nyomon, bogaraszva, mit sem sejt. hofuvasban teregettem ki a ruhakat, fehereket feherekkel mostam. tudom, hogy ezutan riigyfakadas. meghozza minden fan es azok osszes again, galambokkal lesz tele a gesztenye, csak bugnak majd vakon-hiszekenyen, terveket szove a parzas utani idoszakrol: a nyar lenge kendoket lebegtet, piros dominanciat hangsulyoz, napraforgot nevel. micsoda elcsepelt kepessegek! flanc, semmi titok, rut archaizalas. arcodon szeplok kozott hasit a ranc. mert ezt is kihozza a nyar, a nap, ha nem kened. traktorok szantjak a gabona helyet osszel. kis kiserlet a megujhodasra. csak jojjon a ho, beivakodni a hantok koze, csak jojjenek a varjak, letaposni a pupokat, kicsipegetni a napraforgomagot! emitt autosztradak, kristalydarabnak imitalt uvegepiiletek. varjak, siralyok vitaznak a huson, lesik a szemetbe dobott halat. valtozas nines a nagyvarosban, illetve csak az van, osszeernek a mellekutcak, imara kulcsolt kezzel hirdetik a mindennapok evangeliumat, a forgalmat, az egyetlen valosagot, ami meg legitim: a helyvaltoztatas szentseget, koznapi szohasznalattal turizmust. alapvetden vege a tevelygesnek, megallnak a morfemak. csak a visszhang szemantikazik meg a galambokrol, akiknek sziirkesbarna tollazata van. az orvos galamb nyakan pedig egy feher csik lathato. feheret feherrel. csikra csik.
