Irodalmi Szemle, 2021
2021/3 - ERDÉLYI METAMODERN - Pápay Szandra: A posztmodern metamorfózisa. A címtelen föld. Fiatal erdélyi metamodern líra című antológiáról (kritika) / ERDÉLYI METAMODERN
badversszeru, szemelyesebb hangvetelnek adj a at a helyet: „halkan szuszogsz, es abban bizol, hogy I az erddben nehezebb megtalalni / a hang forrasat, I mert az csak a tied.. ”8 8 Andre Ferenc, szelidites = Cimtelen fold, szerk. Andre Ferenc - Horvath Benji, Erdelyi Hiradd Kiado - Fiatal Irok Szovetsege, 2020, 25. 9 Horvath Benji, A kolozsvari valtas = Mozdonytuz. Fiatal irok antologiaja, Erdelyi Hiradd Kiado - Fiatal Irok Szovetsege, Kolozsvar, 2014, 52. Kosztolanyi eredetije a Ha negyveneves... cimu vers, melyre ironikusan reflektal Patri Nagy Lajos is az Egy lopott kade cimu verseben: „Ha dtveneves elmultal, egy ejjel I egyszer folebredsz erre, s eltiinodol...” Id: Nagy Lajos: Egy lopott kade = Ud, Grafitnesz, Magvetd, Budapest, 2003, 37. 1 0 Horvath Benji: Teste = Cimtelenfold, szerk. Andre Ferenc - Horvath Benji, Erdelyi Hiradd Kiado - Fiatal Irok Szovetsege, 2020, 117. Horvath Benji - aki meg Horvath Elod Benjaminkent szerepel aMozdonytuzben - szinten el az ironikus versbeszed adta lehetosegekkel a korabbi kotetben. A kolozsvari valtas cimu versben Kosztolanyit idezi meg, mely a modernseghez vald szoros viszonyt tetelezi, azonban a fiatal koltd eletoszszegzo pozicidja miatt az ironiat sem mellozi: „Ha huszonnegy is elmultam, egy reggel (—) dohanyt veszek es nem siratom ot...”9 A posztmodernhez vald viszony sok esetben ilyen es ehhez hasonlo modosulasokban mutatkozik meg a szovegekben. A kotet verseit olvasva hangsulyosak a hatartapasztalasokra es a valtasra, valtozasra reflektalo szovegek. Ezt erositi, hogy a Cimtelenfold sok alkotasara jellemzo egyfajta ritualis jelleg; mely valamifelekeppen utalhat az egyen hatarhelyzetere is. Formailag mintha eszlelheto lenne egy olyan tendencia, ami a korabbi - posztmodern - versbeszed szojatekokra epiilo ritmikussagat egy joval nagyobb tettel rendelkezo, egzisztencialis melyseget kapo ritualis liiktetesbe forditja at. „ A nyar a teste. I A halal a teste. A szem sugarzasa, forgatasa, pislogasa, / porzasa a teste. A ragyogas a teste. A fotoszintezis.”10 Nem tagadhato tehat a gyujtemeny verseit olvasva, hogy egy olyan elmozdulassal van dolgunk a ketezres evek utani muveszi megszolalasokban, melyet most mar nemcsak eszlelniink, de ertelmeznimk is kell. Az antologia pedig batran all bele ezen valtozas meghatarozasanak kiserletebe. Nekiink nyilvan nem art azert az ovatossag. Vigyazni kell, ne essunk abba a hibaba, hogy egyenertekunek tekintjiik egy muveszi korszak belso valtozasait a koltoi eletmu belso onmozgasaival. A fiatal muvesznek osztonds hajlama van a diverzitasra; az elszakadaskenyszer es ragaszkodas paradox kettossegere. Mint a kezdo artista,
