Irodalmi Szemle, 2021
2021/3 - ERDÉLYI METAMODERN - Pápay Szandra: A posztmodern metamorfózisa. A címtelen föld. Fiatal erdélyi metamodern líra című antológiáról (kritika) / ERDÉLYI METAMODERN
masik jellegzetesseggel nem rendelkezd fiatal liranak, esetleg erdelyi, komplett eletmuvel rendelkezd metamodern koltoinknek? Kiterjesztheto-e a vizsgalat a prozara is? Joggal vetodhetnek fel olyan kerdesek, hogy mitol erdelyi es mitol metamodern egy adott kolteszet? A szerkesztoparos bevezetoje az antoldgia elejen kiilonosen erzekeny modon probal reflektalni az alcim altal elenk keriilo kerdesekre. Mondhatni onallo tanulmanykent veszi sorra mind az erdelyiseg, mind a metamodernizmus lehetseges kerdeskoreit; es meggyozo modon ervel e pozicionaltsag letjogosultsaga mellett. Balazs Imre Jozsef definicids javaslatat kovetve az erdelyiseg mint kontextus nem feltetleniil a beszedmodban, szovegalkotasban, hanem egyfajta visszahataskent az olvasasi, ertelmezesi gyakorlatban foghato meg.1 Kicsit azt is mondhatnank, hogy az erdelyiseg mint jelleg egyfajta intertextuskent mukodik a szovegekben. Egy azonos kulturhorizonttal rendelkezd olvaso dekodolja es kontextusba helyezi; azonban ezen utalasok nelkul is interpretalhatoak a szovegek. E nyitott ertelmezes ad teret talan leginkabb a hataron tuli irodalmak azon kettos - egymast olykor kizaro - kesztetesenek, hogy anelkiil tudjon bekapcsolodni egy szelesebb irodalmi, kulturalis hagyomanyba, hogy emellett ne kelljen feladnia a sajat kulturalis meghatarozottsagat se. 1 Andre Ferenc - Horvath Benji, Metamodernizmus az erdelyi fiatal lirdban = Cimtelen fold, szerk. Andre Ferenc - Horvath Benji, Erdelyi Hiradd Kiadd - Fiatal Irok Szovetsege, Budapest, 2020,5. A bevezeto kisebbsegi szerzokkent utal a kotet alkotoira, s e kisebbseg-erzes is tobb sikon valosul meg. Bar a kiindulopont valoban a kisebbsegi irodalmak helyzete es viszonya egy tobbsegi muveszeti kozeggel szemben, azonban e binaris struktura nem csak nyelvi-muveszi problemakat vet fel. A trianoni lettapasztalat mint a kisebbseg torteneti kiindulopontja sokkal kevesbe tortenelmi traumakent, mintsem egy eleve adott lethelyzetkent artikulalodik. Nem torteneskent jelenik meg, amire reagalni kell - akar oda-, akar elfordulassal -, hanem tortenetkent, amiben letezni sziikseges. Sokkal inkabb szituacio, mintsem cselekvo entitas. Nem temat, hanem kozeget szolgaltat az erre reflektalo alkotoknak. Egy kicsit masfajta viszony ez talan a kdltdeldddkhoz kepest. Valamint jelzi azt is, hogy egy olyan tortenelem utani alkotdgeneracidrol beszelunk, amely szamol is e torteneti tennyel, de tul is lepett mar rajta. A kotet olvasasa soran azonban az is feltuno, ahogy a kisebbseg tortenelmi lettapasztalata egy joval szemelyesebb, egzisztencialis lettapasztalatta alakul at. A nyelvi kifejezhetoseg globalis tapasztalata a szemelyesseg atadhatosaganak egyeni tapasztalatat epiti
