Irodalmi Szemle, 2021
2021/2 - MÉSZÖLY 100 - Dobsony Erzsébet: „Nem emlékszem, de igyekszem erősen elképzelni." Mészöly Miklós Öregek, Halottak című novellájában elmesélt valóság képei (tanulmány) / MÉSZÖLY 100
káns szerephez jut. Érdeklődni, megfigyelni, kíváncsinak lenni, utánajárni a dolgoknak, mind-mind a megismerés differens formái.3 3 Vö. „Kíváncsiságból megnézem, mit mos: a befonnyadt szappanréteg alatt különböző színű fodros és csipkés babaruhák. [...] Szívesen benéznék a lakásba, de úgy áll az ajtóban, hogy ebből értenem kell: oda nem.” Mészöly Miklós, Öregek, halottak = Uő, Volt egyszer egy Közép-Európa, Bp., Magvető, 1989, 319- 320. „Az ülőfülkés kapualjból szintén nyílik egy lakásajtó; ez is tárva-nyitva. Bent egyszerre szól a rádió és a tévé, a lesötétített szobában a képernyő fényei vibrálnak. A küszöbön, mint az orgonasípok, három különböző méretű pionírcsizma; nemrég moshatták le őket, és kirakták száradni.” Uo., 322. 4 Szolláth Dávid, Mészöly és társa, Jelenkor, 2018. január, 71-72. Elérhető: https://epa.oszk.hu/03400/03480/00012/pdf/ [cit. 2020. december 7.] 5 Az Öregek, halottak című novella is ebben a ciklusban található, de én a Volt egyszer egy Közép-Európa című kötet keretein belül vizsgálom. 6 Nádas Péter, Antiromantikus, szuperszemélyes, éntelen, autinacionalista patrióta, Élet és Irodalom, XLV. évfolyam 3. szám, 2001. január 19. Elérhető: https://www . es.hu/cikk/2003-01-20/nadas-peter/antiromantikus-szuperszemelyes-entelenantinacionalista-patriota.html [cit. 2020. 12. 13.] 7 „Csak arra panaszkodik, hogy a kavicsos sétány töri a lábát, s mintha szöggel vernék a sarkán a hegyes csontsarkantyút’.’ Mészöly Miklós, Öregek, halottak, 293. Szolláth Dávid négy pontban4 határozta meg azokat a vonásokat, melyeket Mészöly a Pontos történetek írásakor alkalmazott, Polcz Alaine útleírásainak felhasználásakor.5 A sűrítés technikáját applikálva Mészöly szembemegy a terjengősséggel, minden fölösleges szót kihúz a szövegből. Nádas Péter szerint ez azért van, mert így teremti meg a hiányt. Nem szerzői kommentárt fűz a szöveghez, hanem szerzői grammatikát használ. A csönd van kitüntetett szerepben: „Mészöly két dolog létezését ismeri el, a tárgyét és a hiányét. Mással valójában nem foglalkozik. Van anyaga, vannak kedvelt tárgyai, ezek a történeti hitelesség érzetét keltik, származási helyük földrajzilag is behatárolható, de nincsen jellegzetes tematikája.”6 A tárgyak sok esetben szimbólumokká válnak, s visszatérő elemként jelennek meg a szövegben. Ilyen például az Öregek, halottak című novellában a szög, a kereszt, a Krisztus-motívum megjelenése képen, kőszobor alakban, a templom falain belül.7 A tárgyakhoz való viszonyulás, mint pl. a Jézus-szobor látványa a séta közben véletlenül felfedezett kápolnában olyannyira meghatja a narrátort, hogy a bejáratnál ülő asszonytól távozáskor a tájékoztatót és a szobrot ábrázoló színes fényképet is megveszi emlékbe. A fénykép ebben az esetben kicsinyítő tükörként működik: kétdimenziós felületre sűríti a szobortest látványát. Jellemző afragmentálás is, ami egyúttal azt is jelenti, hogy tagoltabb a szöveg, rövid mondatokat használ. A novellában a narrátori monológokat egyenlő arányban váltják a dialógusok. Míg az elbeszélő inkább maga a helyzet, vagy a helyszín körültekintő felvázolására törekszik, addig a dia
