Irodalmi Szemle, 2021

2021/12 - Mizser Attila: 2122 (jegyzet)

MIZSER ATTILA

2122

„Vannak hosszu szunetek.” Schein Gabor

Nem tudom, mit jelentenek, jelezhetnek ezek a szamok, csak azt, hogy mostanaban rendkivul sok mindent nem irok meg. Kellene par tortenet, esemeny, amihez talan lenne kedvem, de aztan azt sem irnam I from meg. Azt kivaltkepp. Egyszeruen nines az a mondat, amelyet meg biztonsaggal, jokedwel, boseggel leirhatnek. Amely kifogna rajtam, hogy leirjam. Bekeredzkedne. Esetleg tajekozodna elotte arrol, hogy van-e epp itt valamifele kanape, tarsasag, tortenetesen kellene-e valamihez csatlakoznia es mennie. Erdek. Be lehetne-e valahogy ezekre az oldalakra kullogni. Vilagosan, egy ketsegbevonhatatlan predikativ szerkezettel, metaforaval es I vagy nevtelen zsarololevellel. A keresztrim persze nezopont kerdese marad.

Nem.

Mondanam, nagyot sdhajtva, ellenben megis hatarozottan. Nem (nyomatekosan, hehereszve, hummogve...stb.). De semmikepp nem irnam le. Nem, itt meg uralkodik valami mindenekfdlotti elszantsag. Fityeges, dogma vagy demokracia, hogy nem. Ez egy nem. A jobb idokbol talalt, elokotort darab. Minoseginek tuno. Amikor meg volt sulya a nemnek. Ezt sem irom le. Tekintelye van. Talalt targy. December. Rosszkedvunk tele.

Most lettiink igy. Csordultig. Nem valaszthato le rola jellemzo reszlet. Meg olyan sem, amely gyanuba keveredne. Keverne. Feltehetoleg lezarjuk. A lanka elegge orok. Van veg. Van eredet. Van zarlat. Van meredely. Alany meg allitmany. Hatarozdk, jelzok, kuka. Legyen igy. Igy van.

De eleg egy ataludt ejszaka. Aztan kodos tekintettel elorenezni. Mire ebrediink. Minden megtortent. Minden megtortenik. Ebben megannyi ev