Irodalmi Szemle, 2021
2021/12 - Robert Gabriel Elekes: Valahol aborált magzatok; Anyajegyek; Fernweh (versek André Ferenc fordításában)
ANYAJEGYEK csak crangasi-nal tunik fel, hogy a metro tele van kotelekkel, amikbe testek kapaszkodnak, hogy ne zuhanjanak egymasra. leszallok, pedig meg nem vagyok ott, ahol kene. reggel a csigak a parkban recsegve siilnek ra az aszfaltra. banjak mar, hogy naivitasukban elhittek, hogy az ejjeli esd volt a legkiralyabb csuszda ever. fejben szamolom borodon az anyajegyeket, pedig tudom, hogy 2-esre erettsegiztem matekbol es a legegyszerubb egyenletet sem tudom megoldani. megis erzem, mintha felgyulne bennem valami, talan maganyom szisztolikus lehelete, talan a nap malterebe ragadt emberek brekegese. a galambok zen nyugalommal szarnak a bukaresti szelvedokre, rakjak bele a szarnyukat, en meg nyomorgok, mert csak tigy tudok rad gondolni, ha kulturalis placebokon trippelek. erzelmi fantaziam egy b-movie koltsegvetesevel dolgozik, olcso filmeket gyart, szar special effektekkel, tehetsegtelen szineszekkel es tultolt referenciakkal. de rendben van, valahol egy taxiban megcsiklandoztam a tenyered, es szeretted, valahol egy hotelszobaban arcon fejeltelek, pedig csak jo akartam lenni az agyban, te azt mondtad „au”, es megcsokoltal.
