Irodalmi Szemle, 2021

2021/11 - TRANSZKULTURALIZMUS ÉS BILINGVIZMUS - Veres Erika: Száz év Hüzün - Ahmet Hâşim 1921-ben megjelent kötetéről (tanulmány) / TRANSZKULTURALIZMUS ÉS BILINGVIZMUS

verseibe, amely peldaul lekoveti a versben szereplo madarak mozgasat, roptet, vizre szallasat, tehat szerves egeszet alkot a vers tartalmi reszevel. Mindazonaltal eltekint a kotott versformak es metrum alkalmazasatol, szabadda teve a hangokat a diszharmonikus megjelenesre is.

Ha§im koltoi vilaga egy egyedi univerzum, amelybe setalni invitalja az olvasot. Teljesen azonban nem fedi fel e vilag jeleit, hangulatait, elemeit: minden egyben letezik, s egyuttal minden kiilon is valik. Megvalosul a resz-egesz viszony megnyugtato dinamikaja: a letezes legitim, de a nem-let is egyertelmu. Ebben a lebegesben zenelteti erdei kaptarat az impresszionista-szimbolista Ha§im, akinek melankoliaja Ahmet Hamdi Tanpinaron at egeszen Orhan Pamuk muveiig vezet, s akinek bar zarkozott, megis meghatarozo koltoi magatartasa a torok irodalomtortenet alakulasaban jelentos eredmenyt hozott.

A Tavi orak c. verseskotet jelentosege a vilagirodalomban akkent pozicionalhato, hogy milyen jellemzokkel bir egyeb nemzeti irodalmakkal osszevetve. Elmondhato, hogy a Tavi orak tartalmazza koranak mindazon jellemzd sajatossagait, amelyek egy muvet a modern kolteszet kategoriajaba beengedhetnek. Ez a kotet bizonyiteka annak, hogy a torok irodalomtortenet felvette a korabeli muveszeti tendenciak fonalat, es sikerrel alkalmazta azokat sajat berkeiben. Igy nem csupan egy modern szellemben irodott verseskotet sikererol, hanem tulajdonkeppen a nemzetkozi modern iranyzatok sikererol is beszelhetiink. Ezt a szazadfordulon megvalosult szellemi osszefonodast figyelemmel kovetni azt jelenti, hogy a korabeli torok muveszeti elet inter-, illetve transzkulturalitasa egy relevans, tovabbi kutatasra erdemes temakort jelol.