Irodalmi Szemle, 2021

2021/1 - LENGYEL - Kellermann Viktória: Történetek és történelmek. Korrajz és hangulatjelentés a 2010 utáni lengyel képregényben (esszé) / LENGYEL

tiik meglepden ritkan a holocausttal - vagy a nyolcvanas evek rendszervaltasig vezetd ese­­menyeivel: verbe fbjtott banyaszsztrajkkal, hadiallapottal vagy peldaul a Popieluszko-gyil­­kossaggal foglalkozik. Ezektol a forgatdkonyvuk es sokszor kepi vilaguk tekinteteben is hagyomanyosabb muvektol jol erezhetoen elkuloniil azonban a fuggetlen on/eletrajzi al­­bumok vilaga, melyek kozeppontjaban leggyakrabban a Nepi Lengyelorszag mindennap­­jai allnak, eppen ezert a tortenelmi esemenyek, mint a hadiallapot, a csernobili katasztrofa vagy a rendszervaltas csak annyiban juthatnak szerephez, amennyiben a kisemberek ele­­tet befolyasoltak. Nezopontunkbol az is kiilonleges, hogy ha csak egyetlen, a sorbaallas­­nal nagyobb hordereju, tobb generacio szamara is meghatarozo elmenyt ragadhatnank ki, valoszinuleg az emigracio lenne az, legyen szo akar a ketezres evek gazdasagi valsaganak megelhetesi kivandorloirol, akar az Izraelbol visszalatogatokrol, akar a birodalmi lettel jaro mobilitas csaladfakban maig megmutatkozd ordksegerol. Nem volt azonban teljesseggel sziiksegszeru, hogy ennyire eles hatar rajzolodjon ki az ambiciozus es didaktikus tortenelmi kepregenyek kozott. 2004-ben ugyanis ugyanannal a kiadonal, ugyanugy a masodik vilaghaboru idoszakarol, de rogton hatarozottan eltero poetikaval jelent meg az uj tortenelmi kepregeny ket alapmuve. Az egyik Gawronkiewicz es Rosenberg allegorikus Achtung Zelig! cimu albuma egy menekulo zsido aparol es gyermeke­­rol, akik naci csapatba botlanak az erddben; a masik a gdariski II. vilaghaborus muzeummal kozos kiadasban megjelent Wdjtowicz-Podhorski-Wyrzykowski paros Westerplatte. Zaloga smierci cimu kotete, ahol a hires csatara vonatkozd tenyeket, abrakat, leirasokat ugy erezhet­­jiik, alig szakitja meg dialogus, es inkabb forrasmunkaval, mint elbeszelessel van dolgunk. A kritika szamara az Achtung... abszurd vilaga a haborurol vald relevans elbeszelesek lehe­­toseget bizonyitotta. A lazalmot idezo, realisztikus es meseszeru kozott zaklatottan ugralo paneleken arctalan, sotet massza az apa es fia, komikus es fenyegeto torpe varazslo a naci tiszt, cicak a felszabadito partizanok. Cselekmeny es kepi vilag egyiittesen suriti albumba a korabbi beszedmodokat tdrtenelemkonyvtdl propagandasorozatig, az ezerszer elhangzott szalakat, termekeny nyugtalansagban hagyva az olvasot. A kiado megsem ezt a kiserlete­­zo vonalat folytatta: a ket ewel kesobb megjelent, a poznani ’56-os esemenyeket bemutato albumukban ((Jasiriski-Michalski-Zwikiewicz-Tkaczyk, 1956: Poznahski Czerwiec) a kro­­kiszeruseg ugyan kepileg szokatlan, am a propagandisztikus megkozelites mar keves izgal­­mat tartogatott a kritika szamara, hacsak nem tekintjuk annak a heves ellenerzest.

Next

/
Thumbnails
Contents