Irodalmi Szemle, 2020
2020/11 - Wirágh András: A sokadik bőr lehúzása. Megjegyzések Cholnoky László "regénypoétikájához" (tanulmány)
tettek a filoldgusok munkajat is. Pontosan tudhato, hogy Babits es Kosztolanyi hany regenyt irtak, es ezek kiilonbozd kiadasai a cimek alapjan is konnyen kikereshetok a kiilonfele archivumokbol.3 3 Kivetelt kepez Kosztolanyi A rossz orvos cimu szovege, amely „kis regeny” mufaji megjeldlessel jelent meg 1921-ben tovabbi negy novella kisereteben, majd regenykent 1927- ben a Tolnai Regenytar cimu sorozatban. Bar Kosztolanyi regenynek nevezte a szoveget, elso folyoiratos megjelenesekor meg az Elbeszeles alcimet tartalmazta. Arany Zsuzsanna „regenykiserletnek”, „kisregenynek”, „hosszabb elbeszelesnek” nevezi. (Arany Zsuzsanna, Kosztolanyi Dezsd elete, 280-281.) Elso kiadasaban a szoveg kb. hatvan oldalt tett ki, ez is a regenyesseg elleneben szol. 4 Lovass Gyula, Cholnoky Laszlo = Kodlovagok. Iroi arckepek, szerk. Thurzo Gabor, Szent Istvan Tarsulat, Budapest, 1941,203-215. 5 Cholnoky Laszlo, Prikk mennyei utja, s. a. r. Galsai Pongrac, Magveto, Budapest, 1958, Nemeskeri Erika, Cholnoky Laszlo, Akademiai, Budapest, 1989. (Nemeskeri utankozolte munkajat a Var Ucca Tizenhet 1997-es tematikus szamaban, a tovabbiakban erre a valtozatra fogok hivatkozni.) 6 [n. n.J, Ki volt Cholnoky Laszlo?, Az Est, 1929. aprilis 23. (91.), 7. 1 [n. n.], Cholnoky Laszlo magyar iro tragediaja, Budapesti Hirlap, 1929. aprilis 23. (91.), 7. 8 [n. n.], Nyomorusaga miatt a Dunaba vetette magat Cholnoky Laszlo iro, Friss Ujsag, 1929. aprilis 23. (91.), 3. 9 [n. n.], Cholnoky Laszlo, az ismertnevii iro ongyilkos lett, Magyarsag, 1929. aprilis 23. (91.), 4. 1 0 [n. n.]> Cholnoky Laszlo iro tragediaja, Pesti Hirlap, 1929. aprilis 23. (91.), 6. 1 1 [n. n.], Ket vassulyzo huzta le a Duna fenekere Cholnoky Laszlo magyar irot, Magyarorszag, 1929. aprilis 23. (91.), 4. 1 2 [n. n.], „A magyar iro sorsa kerget a haldlba!", Nepszava, 1929. aprilis 23. (91.), 7. Regenyek plagizalasara mindig kevesen adtak a fejiiket, hiszen terjedelmes szovegek leven oriasi volt az eselye a leleplezodesnek, ezzel a hitelvesztesnek is. Cholnoky Laszlo valoszinuleg egyediilallo alakja a magyar irodalomnak azzal, hogy sajat regenyeit (is) plagizalta, ezzel viszont meg lathatoan a lexikonszdcikk-irok dolgat is megnehezitette. Nem talalhatoak olyan eletrajzi osszefoglalok, amelyek ugyanazokat a szovegeket sorolnak fel a szerzo regenyeikent, de a Cholnoky 1929-es ongyilkossaga utani beszamolokban meg olyan munkairol is olvasni, amelyek ilyen cimen soha nem jelentek meg. Feltehetoen Lovass Gyula4 volt az elso, aki peldakkal is illusztralta Cholnoky plagizalasi tevekenyseget, de a rendkivul izgalmas szovegalkotasi gyakorlattal a mult szazad soran csak Galsai Pongrac es Nemeskeri Erika foglalkoztak reszletesebben. Elobbi 1958-ban, amikor sajto ala rendezte a szerzo szovegeinek elso gyujtemenyes kiadasat, utobbi pedig 1989-es kismonografiajaban.5 Mindezek ellenere a mai napig nem egyertelmu, hany regenyt is irt Cholnoky, illetve ezekbol hany tekinthetd eredetinek. A peldak sorat kezdjiik a napilapok beszamoldival, amelyek a szerzo tragikus halaleseterol szolva roviden eletmuvet is osszegeztek. Az Estben6 megemlitettek a Piroskat, az Ingovanyt es [sic!] A regi ismerdst, hasonloan a Budapesti Hirlaphoz7 es a Friss Ujsaghoz,8 mig a Magyarsag9 csak a Piro skat emelte ki, a Pesti Hirlap10 * pedig a Piroskat, az Oberon es Titaniat, a Regi ismerdst es az Ingovanyt. A Magyarorszagban11 a kovetkezd irasokat soroltak fel: Oberon es Titania, Piroska, Mefisztofelesz vendege, A szerelem betegei, Regi ismeros, Ingovany, Tamas, Matild. A Nepszava12 felsorolasabol ehhez kepest kimaradt a Regi ismeros, viszont bekeriilt egy uj cim, a kiadatlankent feltiintetett Lenn a vdlgyben.
