Irodalmi Szemle, 2020

2020/10 - KORTÁRS SZLOVÁK - Svetlana Žuchová: Tolvajok és tanúk / I. Tolvajok (Bécs, 2005) (részlet, Vályi Horváth Erika fordítása) / KORTÁRS SZLOVÁK

Borko nem vag at. Mindannyian ismertiink, hallottunk mar olyan torteneteket, hogyan lopjak meg a fonokok a beosztottaikat. Teljesen a markukban tartottak oket. De en megbiztam Borkoban. Egy ideig meg jatszadoztunk es enyelegtiink a penzzel. Kupacokba rendeztiik a bankjegyeket. A kiilonfele erteku kotegeket egyik oldalrol a masikra rakosgattuk, derekszogben egymas melle illesztettiik. Aztan kezbe vettem a penzt, es Marisia ele tartottam. Mint a pincer az eldkelo unnepsegen a talca pezsgot. A jobb tenyeremben ott volt az egesz heti keresetem, a bait pedig a hatam moge rejtettem, mintha feher damasztszalveta lenne benne.- Madam - mondtam neki.

Marisia felkacagott, es kisorsolta abankjegyek koziil azokat, amelyeket ezen a heten elrakunk a sporolasba. Az dsszeg az alapjan valtozott, milyen bankjegyek akadtak veletleniil a kezebe. Ezert eshetett meg, hogy valamelyik heten tobbre tellett, mint maskor. De a ritualet nem lehetett megszegni. Marisia betette oda a penzt, ahova az valo. Hetkoznapi emberek voltunk. Voltak terveink es megtakaritasunk. Akkoriban meg minden ugy volt, ahogy annak lennie kell. Bar nem volt bankszamlam, de kaptam fizetest. Marisiaval laktam. Tenyleg nem voltam raszorulva arra, hogy lopjak. Eszre se vettem, ahogy az a hetkoznapi elet lassan elmulik. Mint a gyerekkor.

Valyi Horvath Erika forditasa