Irodalmi Szemle, 2020

2020/9 - MÁRAI 120 - Koszorús Flóra: Kertész Imre és a nők (tanulmány)

fiat, tobbek kozott az Ermer Arpaddal kotott hazassaga idejen, valamint Kertesz internatusban toltott evei alatt. Kesobb Albinaval szemben is hasonld elutasito magatartast mutatott, aki „nem az a dekorativ noveny volt, akit fia melle elkepzelt.”39 A Sorstalansagot es fia iroi palyajat szinten kritikusan fogadta: „eddig legalabb vigjatekokat irtal, most meg ezzel jossz... es most mit fogsz csinalni?”40 Kertesz nem tudott megfelelni az anyai ambicioknak, emiatt sosem tudott egy szere­­teten alapulo kapcsolatot kialakitani edesanyjaval. A szeretet hianyabol fakado buntudatot legin­­kabb anyja hosszadalmas haldoklasa idejen erzekeli az ird. „ Ahol szeretet kellene, ott most csak a szorongas lakozik, akar elmulasztott kotelessegek haborgasa.”41 - irja Kertesz a Galyanaploban. A kinzo buntudatot es dnvadaskodasat vegul a K. dosszieban abrazolt anyakep enyhiti, mellyel Kertesz jelzi, hogy mar nem erez haragot anyja irant, akit nem tudott elegge szeretni. Szama­­ra az edesanya orokke a K. dosszieban megformalt fiktiv figuraval valik egyenldve. Az anya-fiu kapcsolat, illetve a rejtett anyakomplexus kesobb Kertesz nokhoz, illetve a muveszethez fuzodd viszonyat is nagyban meghatarozza.42 Kertesz fiatal koraban elte a pesti ifjusag pezsgd eletet. Barati tarsasagaval moziba, gozfurdo­­be, pingpongterembe jart, es kezdte folfedezni a lanyokat. Fokent a jdmodu polgari csaladokbol valo lanyokhoz sodrodott. Akkoriban meg edesanyja fizetesebol eltek, emiatt az ironak sosem volt annyi penze, hogy kifizesse a polgari lanyok szamlajat.43 Tobbek kozott ezert kezdett el egy rovid ideig az osztalyharc es a kommunista part irant erdeklodni. „Gyilkos vitakat folytattunk az elet ertelmerol es a penz alantas szereperdl. A vitakat megnyertem, a lanyokat nem.”44 - em­­lekszik vissza egyik irasaban Kertesz. Kesobb Kertesz gyakran megfordult a kuldnbozo ejszakai lokalokban, igy ismerkedett meg ’53-ban elso felesegevel, a tole majd tiz ewel iddsebb, pincer­­nokent dolgozo Albinaval. Albina Kertesz anyjahoz hasonloan egy rendkivul erdekes noi karakter, aki nagyban hoz­­zajarult az ird sikereihez. Jdmodu zsido polgari csaladba szuletett Szabadkan 1920-ban. Polga­ri neveltetest kapott, zenere, balettre jarattak, illetve tobb idegen nyelvet is elsajatitott, kdztiik a nemetet, angolt, franciat es az olaszt. Mar tizenhat evesen ferjhez ment a kiralyi Jugoszlavia Parizsba kinevezett nagykovetehez, am a naszuton ferjet halalos baleset erte. A masodik vilag­­haboru ideje alatt Albina a jugoszlav partizanok dsszekotojekent dolgozott, mig a Gestapo fog­­sagaba nem keriilt. A honapokig tarto rabsag ellenere sikeriilt eletben maradnia.45 A haboru utan ferjhez ment egy tehetos uzletemberhez. A kommunizmus alatt ferjet egy kirakatperhez hasznaltak fel, ami vagyonelkobzassal jart. Albinanak azonnal el kellett hagynia a nagy, polga­ri lakast es kenytelen volt munkat vallalni. Mivel rendelkezett gepkocsi-vezetoi jogositvannyal, a TEFU nevu allami teherfuvarozo vallalatnal helyezkedett el. Kesobb a vendeglatoiparban talalt 3 9 Royer Clara, Kertesz Imre elete es halalai, 284. 4 0 Royer Clara, Uo., 283. 4 1 Kertesz Imre, Galyanaplo, Bp., Magveto, 1992, 172. 4 2 Royer Clara, Kertesz Imre elete es halalai, 283. 4 3 Kertesz, K. dosszie, 112. 4 4 Uo. 4 5 Spiro Gyorgy, Albina.

Next

/
Thumbnails
Contents