Irodalmi Szemle, 2020
2020/9 - MÁRAI 120 - Koszorús Flóra: Kertész Imre és a nők (tanulmány)
A Kaddis vegere korvonalazddni latszik a ket nem Weininger ihlette megformaltsaga. Kertesz valoszfnuleg a Schopenhauerhez sokban hasonlo Weininger elmeleteit is kedvelte, irasaiban is gyakran emliti a szazadfordulo filozofusat. A Kaddisban megjelenik a weiningeri not idezo masodrendu, nema alak, a negativ polus, de ennek ellentete, a pozitiv polust kepviselo ferfi nem a fohos karaktereben, hanem a nem zsido ferfiban tunik fel. Kertesz a fohosnek meghagyta a zsido ferfit, aki onfelszamolasaban femininne teszi onmagat, s ezaltal a weiningeri filozofia szerint a novel valik egyenlove. JUDIT, A FEMME FATALE KEPVISELOJE A Kaddisban Kertesz nem szolaltatja meg a noi karaktert, jellemet es tulajdonsagait csupan a ferfi elbeszelon keresztiil ismerteti meg az olvasoval. Ezzel szemben a Felszamolasban ujra megjelennek a Kaddisbol ismert szereplok, de az iro a volt feleseget itt mar nem csak a ferfi visszhangjakent hallatja. A mu elejen B. halalaval a ferfihang elhalkul, s ekkor lep szfnre a noi karakter, aki a Kaddisban meg a nevtelenseg homalyaban letezik, a Felszamolasban Juditkent jelenik meg. A Kaddisban Kertesz a volt feleseget egy kevesbe dominans noi alakkent abrazolja, aki magaban hordozza az apakomplexus bizonyos jegyeit, es a ferfiakban a biztonsagot jelento csaladot keresi. Ezzel ellentetben a Felszamolasban ugyanez a nokarakter sokkalta eroteljesebb kepben jelenik meg, es leginkabb a femme fatale jellemvonasai ismerhetok fel rajta. A mai nyugati kultura gyokereit a gorog, illetve kereszteny-zsido vilagfelfogasban lehet keresni. Akar a gorog, akar a zsido kulturat nezziik, a not gyakran ertelmezik csapdakent, aki a csabftas erejevel bfr, es ezaltal veszelytjelent a ferfira.17 A zsido kulturaban olyannyira fenyegetesnek ereztek a ferfi szamara a noi vonzerot, hogy azt is erkolcstelennek mindsitettek, ha egy ferfi meghallotta a noi eneket, s meg a templomban is elkulonitettek egymastol a ket nemet.18 A gorog mitoldgiaban ilyen veszelykent jelennek meg a szirenek, akik enekiikkel kfsertesbe ejtik a tengereszeket, elcsabitjak oket, majd pedig vegeznek veliik. Tehat a csabitas, a vagy mellett a pusztitas is megjelenik a nokben, s ezt a kettosseget testesfti meg a kesobbi irodalomban 1 7 Stora-Sandor Judit, Evatol a zsido-amerikai hercegndig, Mult es Jovo, 1992/1, 43. 1 8 Uo.
