Irodalmi Szemle, 2020
2020/9 - MÁRAI 120 - R. Nagy Krisztián: Kompozit. 2. fejezet (próza)
Bahloo kutyai morogva korbevettek Guagurbahbahot. A hold veszjosloan foie magasodott.- Ugy fogsz tenni Daen, ahogy mondom. Duwenan nem tartozik semmivel sem nepednek, ahogyan en sem. Lehettek halasak, ha megosztom veletek tuzem felet, de donthetnek ugy is, hogy magatokra hagylak titeket a hidegben es sotetben. Sem nekem, sem Duwenannak nem jelentenek semmit a Daenek. Guagurbahbah megrettent a hold haragjatol, es megigerte, nepe megbocsat Duwenannak. Azonban hazafele menet felelme lassankent alabbhagyott, es mire elerte falujat, arra jutott, igenis haraggal kell gondolniuk a zsugori holdra, hiszen 6 is ugyanugy megszanhatta volna a Daeneket, mint Bahloo, megsem tette, igy nem is erdemel megbocsatast. Amikor hazaert, elmondta a torzsenek, mi tortent, es meghagyta nekik, hogy a Duwenan irant erzett haragjukat titokban kell tartaniuk, kiilonben Bahloo nem osztja meg veliik az egi tiizenek meleget. Mindenki beleegyezett, es tovabbadtak Guagurbahbah utasitasait a tobbi torzsnek, mignem az osszes Daen a fold kereken tudta: Duwenan fele erzett haragjukat titkolniuk kell. A kovetkezo nap Guagurbahbah visszatert Bahloohoz, amikor az tuzifat gyujtott.- Megtettem, amit kertel - mondta a ferfi. - Tobbe nem viseltet haraggal egyetlen Daen sem Duwenan irant.- Akkor hat megosztom veletek tuzifam melegenek felet. Attol fogva minden nap feleben, amikor az egen Bahloo, a hold uralkodott, egi maglyajanak halovany kekes fenye megvilagitotta a vilagot. A Daenek kevesbe faztak, erdsebbek lettek es jobban lattak. Titokban gyuloltek Duwenant, a masik holdat - mikor o volt az egen, tovabbra is teljes sotetseg uralkodott. Sok ido telt el, mignem egy napon Bahloo kutyai szetteptek Guagurbahbah kunyhojat es a ferfit fogaik kozott gazdajuk ele hoztak. Guagurbahbah rettegett, azonban Bahloo szavait meg megertette, mielott teljesen elveszett volna az elmeje.- Figyelj ram, hazug Daen! - mondta a hold. - Duwenan nem kivan beszelni a nepeddel, ezert en szolok neveben is. Annak idejen nem osztotta meg veletek tuzifajat, amiert gyulolni kezdtetek, de nem tudtatok, hogy sziiksege van minden rozsere, amit osszegyujtott, mert egy hatalmas maglyat epitett az egben. Jdmagam nem epitettem ilyen maglyat, mert tuzifamat nap-nap utan arra hasznaltam, hogy segithessek rajtatok. Tudtam ugyan hazugsagodrol, de a vilag fele erzett szanalmam es szeretetem erosebb volt. Holnap, amikor atadom az eget Duwenannak, meggyujtja maglyajat, es onnantol Duwenant tobbe nem holdkent, hanem napkent fogjatok ismerni. A vilag felviragozhat a fenyben es melegben Duwenan idejen, nappal, majd megpihenhet, amikor en uralom az eget, ejszaka. Duwenan a gondjaimra bizta a szepseges Brelgaht, az ugrdmokus
