Irodalmi Szemle, 2020

2020/9 - MÁRAI 120 - Csehy Zoltán: Az elmásítás mechanizmusai. A Zendülők queer olvasata (tanulmány) / MÁRAI 120

Mi tartja ossze a csoportot? Reszint a totalis lazadas alapotlete, mely vegiil megeleg­­szik a zendiilessel, amely a felnottekkel azonositott militans diskurzus elleneben ki­­nal jatekalternativat, kiilon ritusokra epiilo mikrotarsadalmat, sajat torvenyeket, ve­­delmet es illuzorikus, elnyujtott gyermekkort, dnmegvalositast es onfelszabaditast. A csoport Tibor szemelyenek varazsa kore latszik szervezodni. Ennek forrasa lehet egeszen konkret, platoira hangolt homoerotikus vonzalom (a rendre Marai-alterego­­kent ertelmezett Abel megvallott szerelme ilyen), de az udvarlashoz hasonlo ritusok­­ban minden teren gazdag szublimacios mechanizmusokra bukkanhatunk. Sarkozi Gyorgy egeszen eles szemmel veszi eszre, hogy az ot-hatevesek jatszo es fantazialo szenvedelyet, a het-nyolcevesek gyujtesi es csenesi vagyat, a kilenc-tizevesek bandaala­­kito primitiv szocialis osztoneit, a kamaszok tajekozatlan homoerotikajat mind egye­­sitik szegeny lelkiikben ezek az elkesett gyermekek”.30 Ez a „tajekozatlan homoerotika” kozel all a freudizmus megrekedt narcizmuskent kirajzolt homoszexualitas-felfogasa­­hoz, ahhoz a szemlelethez, mely a homoszexualitast a pszichoszexualis fejlodesi folya­­mat reszenek tekinti ugyan, de bizonyos fazisok utan fel kell oldodnia a heteroszexuali­­tasban. Fried Istvan a Zendiilok eseteben a fellazado dsztonelet, a tudat es a tudatalatti viszonyanak freudi iranyai feloli ertelmezesi lehetoseget is felvillantotta, mikozben a regenydimenziokat az ertelem fegyelmezte Europa es az osztondk lazadasat ger­­jeszto Azsia mitikus, illetve az anarchia es a beilleszkedes antagonisztikus konflik­­tusaval, valamint az „6sztbn-en” es a „szocialis-en” harmonizalasanak lehetosegeivel jatszotta egybe.31 A freudista olvasat azonban csak reszben eletkepes. Marai Fried szerint „elt a pszichoanalitikus tanulmanyok egyikenek-masikanak fejtegeteseivel”, ennek hatarozott nyomai vannak a szovegben, de a szereplok lelektana nem alkot megnyugtatoan koherens „freudista” rendszert.32 Az oszton-en es a szocialis-en me­­taforai lehetnenek akar az oserdo es az iiveghaz is, melyek a masodik fejezet cimebe emelve szerepelnek, minden konkret referencialitas nelkul. A harmadik fejezetben az iiveghaz mar egyertelmiien a gyerekkor vilagat jelenti: „..,s aztan egyszerre osszetbrt az iiveghaz, s o [Adam] ott allt a felnottek kdzott”.33 Tverdota Gyorgy figyelmeztet ra, hogy a freudi teoria alkalmazhatosaga azon is megbicsaklik, hogy „nincsenek meg a szexualis gyokerei: nem a nok birtoklasaert folyik a nemzedeki vetelkedes”.34 3 0 Sarkozi, „A Zendiilok. Marai Sandor regenye”.142-143. 3 1 Fried, Iro esbkopenyben..., 85-88. 3 2 Fried, Iro esbkopenyben..., 101. 3 3 Marai Sandor, Zendiilok, Budapest, Helikon, 2005, 38. 3 4 Tverdota, „Marai Sandor: Zendiildk”. ..,316.

Next

/
Thumbnails
Contents