Irodalmi Szemle, 2020
2020/9 - MÁRAI 120 - Csehy Zoltán: Az elmásítás mechanizmusai. A Zendülők queer olvasata (tanulmány) / MÁRAI 120
Cocteau es Musil. „Cocteau es Marai sohasem folytattak parbeszedet egymassal, szovegeik azonban - akarva-akaratlanul - dialogusba kezdtek” - irja Olasz Sandor a ket szerzo „viszonyat” dsszegzd tanulmanyaban.6 A Vasott kolykok (1929) es A zendiilok (1930) rokonitasa kezdettol jelen van, maga Marai a naplojaban feltunoen hevesen tiltakozott ellene, sot: az allitja, a mu irasakor Cocteau munkajat nem is olvasta. Olasz a „reciprok intertextualitas” bizarr logikajabol kiindulva teremt elmeleti alapot arra, hogy letertelmezesi es poetikai agon jellemezze es szamba vegye a lehetseges parhuzamokat. Ehhez kivald kiindulasi alapot teremt Szegedy-Maszak Mihaly Marai-konyve is, mely nyoman a maganmitologiat epitgeto mikrovilagok, a celtalan lopasok, a teatralitas es a jatek kiemelt szerepe, a halalmotivum, a fiucsodalat es a homoerotika (Paul es Dargelos, Abel es Tibor viszonya), a kiilvilagi joveveny transzgressziora osztonzd felbukkanasa is egy parhuzamos olvasat reszet kepezheti7 . „A Zendiilok [...] a nemzedekek es a rendek kozti hare, vagyis egyreszt a vasott kdlykok, masreszt egy kisebbrangu profeta tortenete” - osszegzi Szavai Janos a regenyrol szolo elemzeset, mely reszint a Cocteau es Musil nevevel femjelezett un. kamaszregeny sikervonulataba agyazza a muvet, reszint a profetikus, a tarsadalmi osztaly- es rendviszonyok valtozasait megjovendold osszeuropai diskurzusba illeszti.8 A teljesen alaptalanul „Cocteau-plagiumtol” rettego Marai kerdeseben Szavai egyertelmuen azt az allaspontot kepviseli, hogy Marai a naplojaban esusztat, amikor azt allitja, hogy Cocteau muvet nem ismerte: a fentiek mellett pl. a ritus es a titokhelykent meghatarozhato, funkcidtlan targyakkal telezsufolt szoba Szavai szerint meghatarozo kozos motivum, mig a halal Cocteau-nal valasztas kerdese, Marainal szinte a boritekolhato bizonyossag eloerzetet arasztja.9 Gabriel Marcel, a regeny francia forditasarol irt kritikajaban viszonyitasi pontkent azonnal Cocteau-hoz nyult, am vilagosan elkiildmtette a ket munka targykezelesenek melysegeit, s mar o is a tragikum eltero funkeiojara utal: „A magyar iro, erzesem szerint, meglepo erovel fogta meg azt a temat, melyet tavaly meglehetosen nembanom kezzel vazolt fol a »Les Enfants Terribles«-ben (A szornyu gyermekek) Cocteau. A »Zendiildk«-bdl ketsegtelenul hianyzik a »latvanyossag« eleme, mely nemelyek szemeben az »Enfants Terribles« nagy erteke volt. De mennyivel kiilonb a magyar szerzoben a tragikai intenzitas! Milyen plasztikusan tudta megfesteni Marai az egyben minden logikatol es minden hasznossagi elfogultsagtol megszabadult vilagot.”10 A kerdest tobbek kozt Gyorffy 6 Olasz Sandor, „Zendulokrol - tobbfelekeppen: Cocteau- es Marai-szovegek pdrbeszede”, Irodalomtortenet, 76, 2-3. sz., 1995, 483-491. 7 Szegedy-Maszak Mihaly, Marai Sandor, Budapest, Akademiai, 1991, 152. 8 Szavai Janos, „Zendiilok es egy kisebbfajta profeta”, Alfold, 51,9. sz., 2000, 62-70. 9 Szavai, „Zendiilok es egy kisebbfajta profeta”..., 62-63. 1 0 „Tudomany-Irodalom. Francia iteletek Marai Sandor „Zenduldk”-rdl”, Ujsag, 7,110. szam, 1931,10.
