Irodalmi Szemle, 2020

2020/9 - MÁRAI 120 - Fried István: Újságot újságba írni. Az újságíró Márai Sándor portréjához (tanulmány) / MÁRAI 120

A szintaktikai valtasok, az ugyanaz dnmaga ellentetebe forditasa, az irasjelek, a vesszdk olvasast iranyito funkcidja akar regenyfejezette is tehetne a cikke reszet. De nem tobb (es nem kevesebb) egy kozerzet leirasanal, amely az idoszeruseg pillanatnyisaganak-mulandosaganak van kiteve. Megis, tobblete elemeli egy atlag-ujsagcikktdl, az ujsagcikkben elrejtett irodalmisag lehetosegeit csillantja fol. Megsem volna egeszen celszeru, ha Marai szepirodalmi termese cimszdval elfednok a ktilonbozest a prozai epika es az ujsagiroi mufajok (tarca, a zsanerkep stb.) kozott. Az a fajta ujsagiras, amely (Marai szemszdgebol) Kosztolanyival nyert teljes polgarjogot a mufajok kozottes tereben, Marai Sandorral uj szakaszaba lepett, kozelebb a bel- es kiilpolitikai ujsagiras Marai-nyelvehez. 1936 decembereben Marai Kosztolanyi helyere lilt a Pesti Hirlap szerkesztosegeben. A valtas sok mindenkit meglepett, vilagnezeti fordulatot sejtettek egyesek. Marai ugy folytatta Kosztolanyit, hogy a sajat mufajaival, targyaival, eszkozeivel, retorikajaval tudatositotta, valami olyan uj kezdodik, amely nem szakitas a regivel, hanem tovabbgondolas, ujra-letesites, egyben a felgyorsuld (kedvezotleniil alakulo) kill- es belpolitikai tortenesekre torteno reagalas. Marai ujsagcikkeiben ott a tervezett, a kesziilo, a meg homalyban rejtdzo prozai epika targyi anyaga, amely regenyesedni fog. Anelktil, hogy szellemisegen lenyegeset valtoztatni kelljen. Ez a fajta ujsagba iras szunt meg 1944-ben, 1945-ben pedig csekely eselye sem volt arra, hogy ott folytatodjek, ahol abba kellett maradnia.36

3 6 Marai ujsagirasa szinte a kezdettol fogva a hetkoznapokat egy folyton valtozo tortenessorozatnak tekinti, melyben egyfelol minden resztvevo lehet tortenelmi szereplo, masfelol a balzaci erkblcstorteneti irany a kommentalt esemenyek fejtegetesekor realizalddik. Ilyen modon Marai ujsagcikkeinek egymasutanja az adott esztendo kronikaja, de tortenetekent es felfoghato Alltagsgeschichte vagy Mikrotortenelem ertelmeben. E fogalmakrol vo. Lexikon Geschichtswissenschaft. Hundert Grundbegriffe, hg. Stefan Jordan, Stuttgart, Reclam, 2002, 21-24., 215-218. Tanacsos hozzaolvasni a Zeitgeschichte cimszot: 336-339. Iras es ujsagiras viszonyarol a magyar irodalomban egy vazlatomban mar irtam: Fried Istvan, Iro es/vagy ujsagtro (Magyar irok valasztasai/pdlyamddositdsai) = Mediumok, tortenetek, hasznalok. Unnepi tanulmanykotet a 60 eves Szajbely Mihaly tiszteletere, szerk. Pusztai Bertalan, Szeged, Szegedi Tudomanyegyetem Kommunikacio- es Mediatudomanyi Tanszek, 2012, 257-264. Ebben a kotetben irodalom es politika osszefiiggeseirol ertekezik Schoptlin Aladar nezeteit rekonstrualva: Rakai Orsolya, A figyelem szenvedelye: megjegyzesek a 19-20. szazadfordulojdnak irodalomszemleleti valtozasaihoz = Uo., 204-218. Vegkicsengesiil szolaljon meg Marai nosztalgikusan, hianyerzetet tolmacsolando: „ Azok a »kdnnyu mufajok« — a tarca, a hirfej, valamilyen groteszk, felelmes vagy derus napi tiinemeny szines leirasa, ez a tanulmanynal konnyebb, riportnal sulyosabb pillanatnyi odaszolas: nem is olyan »kdnnyu«, mint ezt az olvaso vagy a Parnasszus ozonjaban elmelkedo purista hiszi. Maskeppen »kdnnyu«: ugy, mint az artista mutatvanya, amikor nehez targyat ujjheggyel emel fel, mintha sulyzojanak semmi sulya nem lenne. Ilyen mufaji bravur volt az ujsagba irni a magyar sajtoban, kitiino irok artistamutatvanya: a mindennaposat, a mulandot, aminek ugyanakkor vegzetes sulya van, egeszen konnyu mozdulattal mutattak fel, es akkor kitetszett, hogy a mulandoban van valami varazsos, sulyos es orok.” Fold, fold!..., 517.

SZOKE ERIKA, IN SITU IV., 2020