Irodalmi Szemle, 2020
2020/9 - MÁRAI 120 - Fried István: Újságot újságba írni. Az újságíró Márai Sándor portréjához (tanulmány) / MÁRAI 120
masul venni, hogy Marai, akinek apja kisebbsegvedo politikuskent vett reszt a pragai parlament munkajaban, es aki nem pusztan a csehszlovak hivatalossag elleneben foglalt allast, hanem a csehszlovakiai magyarsag (szelso)baloldali ifjusagi szervezete, a Sarlo ellen is, elismerte, hogy a fajoan megoldatlan nemzetisegi kerdes ellenere Csehszlovakia demokratikus orszag, amelyben tisztelik a szabad szolas, a gyulekezes torveny elotti egyenloseggel biztositott jogat, jollehet az egyen jogai nem mindig parosulnak a kollektiv jogokkal. Errol az Ajandek a vegzettol kotetben nines szo, annal inkabb a Hallgatni akartam kotetben, itt elmarasztalva a keretleniil erkezo gyarmatosito allurokkel rendelkezo, un. „anya”-sokat. Az 1937-1943 kdzott irt ujsagcikkeknek ez a fajta szetbontasa, szinte egymassal szembeallitasa tevutra vezet. Amint a kesobb kifejtett allaspont nem torli el a korabbiak j elenteset, akkent helytelennek gondolom az egymassal nem egyszer vitahelyzetben lelheto egykoru ujsagcikkek kulon-kiilbn targyalasat. Meg akkor is, ha egyfelol a kassai es a kolozsvari esemenyekrol tudosito lelkesitd-lelkesedo hangvetele jegyeben fogalmazodtak meg e jelentektelennek nem mindsitheto irasok, masfelol belpolitikai es vilaghaboruval kapcsolatos kommentarok targyszerusegre torekvd, ok-okozati viszony bemutatasat megkiserlo elgondolasok jellemzik Marainak masfele mutato, maskent ertelmezheto ujsagcikkeit. Eppen az lehetne (egyik) tanulsaga a Marai-eletmuben fontos szerepet betoltd publicisztika elemzesenek, hogy nem egyertelmusithetdk, sem mufajilag, sem targyilag, de meg retorikailag sem a mintegy husz esztendonel tobbet atfogo irasok, hanem egy polgar-tudat, polgar-szerep, polgarisag-ertelmezes fokozatosan gazdagodd, kibomlo, ujra meg ujra letesitendo magatartasanak a nap kovetelmenyevel szamolo (s igy Goethe Forderung des Tages feladatjelolesenek vallalasat alkalmazo) valtozata szerint letesiild (ujsag)iro szemelyisegtortenetet kovethetjuk. Az (ujsag)iro Marai parbeszedet kezdemenyezett koraval, feleleteit a kor kerdeseire alakitgatta, mikozben e feleletek nemileg vagy hatarozottabban a kerdeseken hajtottak vegre „igazitas”-t. E sziintelenul modosulo-torzulo esemenyek, a jelensegek es a felszinen meg a melyen folyo tortenesek, azokban itthon es kiilfoldon reszt vevo emberek olyan kortortenette allnak ossze a Marai-publicisztikaban, melyek utobb dokumentum-ertekuve lesznek. A valtozasok nem feltetleniil szembeszokd okaira a pillanat muveszetevel, az ujsagirassal valaszol. Marai cikkei nem egyszer pillanatfelvetelek, nem elhamarkodott, de kenyszeruen gyors reakeiok, amelyek nem egyszer az alaposabb kidolgozasu szepirodalmi muvekben teljesebb - kierleltebb formaban koszbnnek vissza. Marai, aki ujsageikkeinek tanubizonysaga szerint egyaltalaban nem kozdnyosen kezelte a ket haboru kdzott felmeriilt, igen sulyos szocialis kerdeseket,30 nem egyszer megdobbento helyzetrajzzal szolgalt az orszagos, falusi vagy varosi nyomor leirasaval, ezt messze nem hivalkodo modon tette. Arrol nem is szolva, hogy ami a szociografiai hitelesseget illeti, az Egy polgar vallomasai (foleg elso kotete) nem pusztan kronologiailag helyezheto el Kassak Lajos Egy ember elete es a falukutatok, 3 0 Uo, Processzid a Keletinel = Uo, Kuruzslok hajnala..., 340-341., Be fognak jonni a lakasba = Uo., 135-138. Az igazi cimu regenyben a polgarcsaladnal cseledeskedo Judit gyermekkora a nylrsegi nyomortelepen egy Marai-riport alapjan keriilt a regenybe. Vo. 1. sz. jegyzetben i. m.
