Irodalmi Szemle, 2020
2020/9 - MÁRAI 120 - Fried István: Újságot újságba írni. Az újságíró Márai Sándor portréjához (tanulmány) / MÁRAI 120
(Nem akadekoskodva, annyit azert meg kell jegyeznem, hogy Krudy halalakor meg nem fogalmazodott meg a „szocialista realizmus” igenye, mindazonaltal a kiilonbozo szinezetu partirodaimak dogmatikus irodalomfelfogasa jegyeben olykor elmarasztald kritikak jelentek meg Krudy egyes muveirol. Marai itt inkabb a sajat tapasztalatat vonatkoztatja Krudyra, a vegkovetkeztetesben elmozdul Krudytol, s a kortarsi irodalomra celoz.) Nemcsak az emigrans fro elkeseredettsegevel hangsulyozodik a kivulallas helyzetfelismerese, amely reszint az ellenallas kovetkezmenye. Joval elobb, Marai „igazi beerkezese” elott, am mar elismert ujsagirokent hazaterese utan dt esztendovel emigracioban erzi magat, Allaspont Tomiban cimu tarcajaban20 alapelmenykent veti papirra: „Ma mind szamkivetesben eliink, akik nem orditunk veliik.” A folyd (tenger?) tulso partjan magasodik a Hatalom vagy annak megannyi exponense. Nekik veti oda az (ujsag)iro: „Nem alkudhatok veled, mert ket nyelvet beszeliink, mas, ha en azt mondom: asztal vagy vilag, es mas, ha te mondod. Az en almom valosagosabb, mint a te valosagod. Az en kozdnydm termekenyitobb, mint a te aktivitasod.” Jellemzo modon egy Babits-verssel folytatja az ellenkezest: „Mint a kutya silany hazban, legeslegutolso a csaladban... de megis hiven es batran.” Ahhoz a Babits Mihalyhoz ter meg, akitol nem oly reg elvalasztotta a Nyugat Ignotus-„ugye”.21 Osvat halalaval a szerkesztok (Babits es Moricz) levettek a lap cimoldalardl a kiilfoldi tartozkodasa miatt mar a szerkesztes napi iigyeibe beleszolni nem tudo Ignotus nevet. Nem kevesen, koztiik Marai, olyan uj kurzus bejelenteset lattak e gesztusban, amely elter a Nyugat „eredeti” celkituzesetol, egy „konformistabb” irany fele tajekozodast. Marai szorgos munkatarsa volt A To/Znak, mely Jozsef Attila kevesse barati Babits-biralatat kozolte, Tovabba Marai megtagadta reszvetelet abban a Babits szerkesztette koltoi antologiaban, amely az ifju koltok bemutatasara vallalkozott. Ez a tobb tenyezobol osszetevodd ellentet az 1930-as esztendok elejen elcsitulni latszott, 1933-ban22 Marai Babitscsal ervel, „allaspontja”-t a magaeval egyezteti: „Ezt egy kolto dadogta igy, most ebben az esztendoben, amellyel »versenyt fut« - dadogjuk utana, terjiink magunkhoz, ocsudva dadogjuk allaspontunkat. Hiven es batran.” Az 1933-as esztendo baljos kiilfoldi esemenyei, amelyekre Marai cikkeiben reagal, kataklizmakat jovendoltetnek: 2 0 Uo, Allaspont Tomiban = Uo, Beszeljiink masrol. Publicisztika 1943-1978, sorozatszerk. Meszaros Tibor. Budapest, Helikon, 2009,423-427. 2 1 Uo, Cegvaltozas = Uo, Kuruzslok halala. Publicisztika 1928-1930, sorozatszerk. Meszaros Tibor, Budapest, Helikon, 2008, 384-388. 2 2 A 20. sz. jegyzeteiben i. m, i. h. Az Ovidiusra utalas Babits „klasszikus” elkotelezettsege elotti tisztelet is lehet.
