Irodalmi Szemle, 2020
2020/7-8 - Petneki Noémi: A fordító utószava (esszé) / MARIA KOMORNICKA / PIOTR ODMIENIEC WŁAST (1876-1949)
hozzaferhetok.5 A szerzo muveibol csak keves talalhato meg az interneten, es bar pl. a Chimera folydirat osszes kotetet digitalizaltak, nem kereshetd, tehat nem ad talalatot a bongeszoben. Az idilli kolteszet konyve a mai napig nem jelent meg teljes egeszeben nyomtatasban, es csak Varsoban, mikrofilmen olvashato; ezenkivul szamitdgepre atirva, feldolgozva varja, hogy egy kiado erdeklodese felkeljen iranta. Igy Komornicka mind a mai napig fokent ket csoport: az irodalomtorteneszek es (a kolto sajat terminusait hasznalva) a „masok” (odmiehcy), a „nem teljesen sziiletettek” (niedorodzem) erdeklodesi koreben marad. Helyzetet csak rontja, hogy neve hasonlit a bevezetoben emlitett Konopnickaehoz. Mar az o korukban elofordult, hogy osszekevertek oket, ma pedig minden vele foglalkozo azt tapasztalja, hogy - ha akar muvelt kozegben is - szoba hozza, azt hiszik, rosszul ejtette ki Konopnicka nevet. „MK-POW” (ez a monogram szinten a kolto sajat lelemenye) a mai napig var arra a pillanatra, amelyet o maga anticipalt 1909-ben egy elmegydgyintezetbol irt leveleben: „Teljesen biztos vagyok abban, hogy elobb-utobb rehabilitalnak.” 5 Krakkoban, ebben a papiron hetszazezres, a valosagban millios egyetemi varosban kozkonyvtarban nem erheto el sem muveinek kiadasa, sem a csak rola szolo irodalom. Muveinek kiadasai a legnagyobb egyetemi gyujtemenyben, a Jagello Konyvtarban is csupan archiv peldanyban szerepelnek, es ott, ill. a lengyel szakon helyben olvashatok. A fenti osszeallitasba Komornicka kulonbbzd alkotoi korszakaibol, mufajaibol es temaibol valogattunk, hogy az olvaso aranylag hu kepet kaphasson munkassagarol. A muveket Barbara Stelingowska tanulmanyaval egeszitettuk ki, amely a szerzo eletrajzanak minden fontos elemet tartalmazza, es izgalmas modon koveti vegig test- es identitasszemleletenek valtozasait. Az elso mu, amelynek reszletet kozoljuk, Az ifjusag mennyorszaga cimu essze (1896), amelyet Komornicka cambridge-i egyetemi tapasztalatai alapjan irt. A huszeves szerzo rendkivuli eleslatassal es metszo ironiaval irja le a diakeletet es az egesz angol tarsadalmat, kulbnos tekintettel a nok helyzetere (errol szolnak az idezett reszletek). Azt, hogy megallapitasai mennyire helytalloak, a mai olvaso latja igazan. Mi mar tudjuk, hogy az emancipacio hagyomanytiszteld valfaja valoban nem vitt sikerre, es a brit nok csak a sziifrazsettek radikalis fellepese utan, 1918-ban kaptak valasztojogot. Azt is tudjuk, hogy „Oxbridge” meg sokaig nem engedte be a valtozas szelet. Virginia Woolf ugyanabban a cambridge-i kollegiumban - a Newhamben - tartotta meg a Sajat szoba alapjaul szolgalo eloadasait, ahol harmincharom ewel korabban Maria Komornicka iitkozott ugyanazokba a falakba.
